Tisztelt bakonybánkiak! Szót kívánok emelni a polgármester mellett.

A napokban úgy értesültem, hogy a ravatalozó épületén és környezetében végzett munkálatokkal kapcsolatban a polgármester úr folyamatos zaklatásnak van kitéve. Tekintve, hogy a munkák kivitelezője a tulajdonomban lévő kft, úgy vélem, hogy talán hiteles magyarázattal szolgálhatok az ott látható tevékenységekkel kapcsolatban.

Kezdjük talán a legalapvetőbb ismeretekkel. Egy építési kivitelezés sok esetben másnak vélhető, mint ami valójában. A befejezésnek pedig nem az az időpontja, amit az utca embere rendben lévőnek tart, hanem az a dátum, amiben a felek megegyeztek. Az, ami most látszik, az egy határidőn valóban túl csúszott, de már lezárult munka külön megrendelésen alapuló folytatása. Tehát az, hogy építési munkák még mindig folynak, nem azt jelenti, hogy nem csináljuk, hanem már egy másik megrendelés teljesítése van folyamatban ugyanazon a munkaterületen.

Vannak ebben a faluban sokan, akik normális emberi hozzáállást tanúsítva személyesen bocsátkoznak beszélgetésbe. Számukra korrekt magyarázatokkal szolgálunk, mint ahogyan szolgáltunk eddig is a feltett kérdéseikre. Észrevételeik, ötleteik vannak, amiket szívesen meghallgatunk, mert végül is az eredmény mindannyiunké lesz. Ezek az emberek szemlátomást megelégedetten távoznak. Vannak, akiket nem igazán foglalkoztat a dolog, elfogadják a látottakat. Ezen két csoportnak tisztelet jár objektív látásmódjuk miatt. Vannak azonban emberek, akik valamiféle komplexustól, vagy demagóg hisztériától vezérelve ostobaságokat találnak ki és terjesztenek, mint a vírust. Akinek nem inge, ne vegye magára! A polgármesteren számon kérni a munkák ütemét nem vall összetett gondolkodásra. Még tavaly ősszel, a választások után majd egy hónappal kötöttünk egy szerződést, miszerint idén nyárra végzek az épület részleges felújításával. Mivel az elmúlt években kemények voltak a telek, abban bíztam, hogy talán a mostani kevésbé vesz igénybe minket, és enyhe időjárásban a munkák jelentős, de nem fagyveszélyes része elvégezhető lesz. Ezért álltunk neki a fagyok beállta előtt az első munkafázisnak. Tévedtünk. A tél ismét keménynek bizonyult és el is húzódott. Ez az elhúzódás látszott a csúszásban is. Persze az önjelölt „szakértők” tudni vélik, hogy gyorsabban kellett volna dolgozni, de talán őket is érdekelheti némi keveset hangoztatott tény.

Nem tudhatjuk, hogy mit rejt számunkra a jövő. Bármelyikünk élete alakulhat úgy, ahogyan a legkevésbé szeretnénk. Ezekben az esetekben a bajbajutott ember mások segítségére szorul, egyszerűbben kifejezve a közös asztalról kénytelen enni. Ahhoz azonban, hogy azon a bizonyos asztalon legyen, valakinek tennie is kell. Mindenkinek erkölcsi kötelessége kellene, hogy legyen a lehetőségeihez mért hozzájárulás. Én azt tudom a közös asztalunkra tenni, hogy a közösség számára végzett munkákra nem számolok hasznot, csak a jelentkező költségek mértékéig számlázok. Így az elvégzett munka jobb, több és/vagy olcsóbb lesz, mintha más vállalkozó csinálná. Mindezeken felül amennyire csak lehetséges, helyi embereket foglalkoztatok, hogy a kifizetett munkabér is a faluban maradjon. Azért teszem ezt, mert itt élek, és szeretnék tenni valamit a lakóhelyemért. Lehet, hogy hihetetlenül hangzik és biztosan sok „hozzáértő” vitatja is majd, de tény, hogy az általam leszámlázott összegek, valamint az elvégzett munkák piaci árai közötti különbözet az elmúlt pár évben már több millió forintra rúg, mely a falu kasszájában maradt, illetve ezeknek a munkáknak egy részére másként talán nem is lett volna lehetőség.

Itt had kanyarodjak vissza a kivitelezés üteméhez. Talán nem meglepő, de ahogyan egy embernek, úgy egy cégnek is vannak kiadásai, tehát a léte is pénzbe kerül. Ezt a pénzt állítja elő egy vállalkozás, amikor profittal adja tovább a termékeit. Az én cégemnek is ezt kell tennie, ha nem akar csődbe jutni, de mivel a helyi kivitelezéseken nem realizálunk hasznot, így másutt is kell dolgozni. Másokhoz hasonlóan én is csak egy példányban létezem, nem tudok egyszerre több helyen lenni. Amikor rákényszerülök, hogy a jelenlétem nélkül folyjanak a munkák, akkor annak az eredménye összekent locsolókanna, sérült vagyontárgyak, tönkrement eszközök lesznek, tehát megpróbálok lehetőség szerint mindenütt ott lenni. Ezért készül lassan az, amit helyben készítünk. Ez az ára a felhasznált összegek minél jobb kihasználásának. Ha én csak a falu megrendeléseivel foglalkoznék, akkor vagy haszonért kellene dolgoznom, vagy tönkre mennék. Ezért végzek inkább másutt is munkát, és így támogatni tudom a bakonybánki közvagyont a tevékenységemmel, igaz kicsit vontatottan, de sokkal olcsóbban, eredményesebben.

Remélem, hogy a leírtakkal kellő magyarázattal szolgáltam a látszat és a háttér közötti összefüggések megértéséhez. A polgármester urat védelmembe kell vennem, mert semmit sem tehet az eldöntött dolgok befolyásolásának érdekében. A temetőben végzett munkák, ha szakaszosan is, de folynak. Az eredeti megrendelés lezárult, most egy másik munkán dolgozunk ugyanott, melynek határideje szeptember vége. Azzal, hogy egyesek úton-útfélen a polgármestert molesztálják a témával kapcsolatban, még nem készül el gyorsabban. Ha valakinek kérdései vannak, nyugodtan felteheti nekem, mert én talán többre tudom a választ, mint az, aki semmiről sem tehet. Valakinek nagyon útjában van az általam nyújtott és felhasznált lehetőség. Mindegy, hogy sunyi megjegyzésekkel, utalásokkal, csúsztatásokkal vagy alattomos rágalmazó pletykaterjesztéssel, de megpróbál gátat vetni a tevékenységemnek, mert azt hiszi, hogy nekem ezzel árthat. Ki kell ábrándítanom. Nem árt. Talán már sokaknak feltűnt, hogy mint magánember, kicsit sem adok más emberek rólam alkotott kéretlen véleményére. Nem az egyes emberek elismerése érdekében tevékenykedem. Próbálok úgy élni, hogy ne zavarjam vele mások létét, de ezt nem a véleményeiktől való függésből, hanem emberi jóérzésből teszem. Ha a jövőben esetleg nem végzek munkát a falunak, akkor csupán több lesz a szabadidőm. Aki veszít, az Bakonybánk, mert ugyanazt a munkát profittal terhelten nagyobb összegekért idegen kivitelező végzi majd, idegen alkalmazottakkal, valamint az utána járó iparűzési adót is más településnek fizeti, tehát az sem marad itt. Ha valakinek személyes érdekből megér ennyit a kicsinyes furkálódás, akkor csak mocskolódjon tovább nyugodtan. És mivel ezt nyilvánvalóan a hátam mögött teszi, így csak innen üzenem az illetőnek, hogy éppen jó irányból közelít hozzám, hogy a nyelvét pletyka helyett a jelleméhez méltó módon használhassa, ha egyszer elgyengült pillanatomban engedélyt adnék rá.

Fogarasi Miklós

Az ÉBÉPK Kft. tulajdonos ügyvezetője.

Csütörtökön Közmeghallgatás (Falugyűlés) volt. Bár én eddig azt hittem, ez két különböző dolog, most sikerült egybemosni. Az érdeklődés sem volt nagy, előrelátóan a terem is csak félig volt berendezve. Egy újságíróval kiegészülve huszonöten voltunk.

Röviden összefoglalva a polgármester kifejtette, hogy azért most tartják, mert várni kellett a szennyvízcsatorna projekt aláírására a társulás és a kivitelező között. Most, hogy ez megtörtént, felgyorsulnak az események. Rögtön a jövő hét pénteken lesz is egy ünnepélyes megnyitó, ami maradjon ünnepélyes, ezért a kényes kérdéseket most beszéljük meg.

Utána Pölöskei úr tartott egy beszámolót, miszerint az állam magára vállalta az önrészt, ezért a csatorna-beruházásért nem kell fizetnünk, viszont az egyméteres csonktól a házig-emésztőig igen, vázolta, hogy 480 nap alatt befejeződik az egész és a próbaüzemen is túlleszünk végre, és válaszolt a kérdésekre, hogy a befizetett pénzekkel majd a projekt lezárása után számol el mindenkivel egyénileg.

Távoztával a polgármester ejtett néhány szót a tavalyi évről és az idei tervekről, érintve az ünnepségeket, az adótervezetet, a közmunkásokat, az óvoda helyzetét. Végül válaszolt a felvetődött kérdésekre-problémákra. Vagy legalábbis megpróbált.

És most részletesen:

Pölöskei József: Visszatekintés a múltra, kitérő a jelenbe, a jövőről majd jövő pénteken, amikor is jelen lesz a kivitelező képviselője is. Már ’95-ben felvetődött a gondolat a szennyvízcsatorna építéséről. A sikeres pályázat után 2011. december 11-én írtuk alá a támogatási szerződést, 84% uniós támogatással. Idén május 31-én aláírtuk a kivitelezői szerződést a Swietelsky Magyarország Kft-vel.
480 nap alatt be kell fejezniük a próbaüzemet is, különben napi kötbért fizetnek.
Országosan 300 hasonló projekt fut, csak 10%-uk ment gördülékenyen, ilyen az uniós rendszer. Kormánykoordinátort jelöltek ki hozzánk, aggódva figyeltük, mit jelent ez. Utána részt vettünk egy koordinációs tárgyaláson, ahol megnyugtattak, hogy csak segíteni fogják a gyorsabb ügyintézést, különben minden döntést hagynak helyi szinten.
Kormányhatározat született, hogy az önerőt a kormány saját költségvetésből rendezi – akkor veszem készpénznek, ha itt lesz a 160 millió guruló forint.
E szerint a lakosok által befizetett 250ezer forintokból szeretnénk finanszírozni a rákötéseket. A befizetett összeg egy az egyben rendelkezésre áll, az elszámolásra a beruházás után kerül sor, annak arányában visszaadjuk a pénzt.
A kivitelezésben résztvevő minden érintettet meghívtunk a jövő heti ülésre 17.00 órára.

Polgármester: Megvan az ütemezési terv. Februárban már próbaüzem lesz. A tisztító 40%-tól már működik.

1.felszólaló: Púpos a falu, hogyan fogják ezt kezelni? Bábolnán is feljött a szennyvíz, itt gondoltak erre?

Polgármester: Azért ezt mérnökök tervezték meg és a falu adottságait figyelembe vették. Ott másról is szó volt. Ez egy zárt rendszer, ide eső nem megy bele, mert a biológiai élet megszakadna, még a szag sem jöhet ki. A tisztítás bizonyos kapacitásra van tervezve, ezért próbáljuk, hogy minél többen kössenek rá. 
Pölöskei József: Egyetlen végátemelő van tervezve, a többi gravitációs elven működik. Egy felmérés alapján döntöttek, amit a Győri Egyetem végzett. Ezért elég sok földet fognak megmozgatni, hiszen lesz, ahol 3 méter mélyen megy a csatorna. Azt kitermelik, de nem lehet mindet visszadolgozni, még azt is el kell helyezni valahol.

2.felszólaló: A 250 ezer Ft egyes házakra lebontva mit jelent?

Polgármester: A bekötést finanszírozza belőle a társaság, a többit a tulajdonos visszakapja.

3.felszólaló: A kertben mit fognak felásni? A nagy derítőre csatlakoztatják?

Polgármester: A szakemberek ezt mindenütt megoldották. Vannak kivitelezési és tervezési engedélyeik, ezért jobb lenne egyszerre megrendelni és megcsináltatni.

3.felszólaló: A gödörrel utána mi lesz?

Polgármester: Jobb lenne betemetni, de ez egyéni dolog.

4.felszólaló: A kint levő felesleges földet bele lehetne hordani, nem?!

Major László: Ha jól értem, akkor az egyméteres csonkig ingyen van. Utána a tulajdonos egyénileg vagy szervezetten ráköt a csatornára. Aki fizetett, az a maradék kb 200ezer Ft-ot visszakapja. De ki dönt a kerti rákötésről?

Polgármester: Szervezetten kéne csinálni.
Pölöskei József: Aki nem köt rá, annak fizetnie kell talajterhelési díjat. A kivitelező cég egy kaptafára megcsinálja, ennél olcsóbb nincs. Ne legyenek illúzióink, a kivitelező a gyártótól veszi a csövet és 40% listaár kedvezményt kap. A 250ezer Ft-ból mindig is terveztük, hogy az 1 méteren túl is fizetjük. Nem vagyok bizalmatlan, nehogy félreértés legyen, de van, hogy nem érkezik meg a pénz az államtól. Egy biztos, a 250ezer Ft fölött nem fogunk kérni semmit. A végén mindenkivel egyénileg fogunk elszámolni.

Polgármester: Többen megkerestek, hogy mennyi az összeg, amit a bekötésért minimum fizessen. Pontosan nem tudom megmondani. De pont az ilyen kérdések miatt egy kicsit nagyobb érdeklődésre számítottam.

3.felszólaló: Speciel sokan nem tudták, hogy lesz gyűlés. Délután én is körbetelefonáltam. Egy szórólapot be lehetett volna dobni, biztos többen lettünk volna.

Polgármester: A következő péntekre mindenki kap meghívót.

2.felszólaló: Ki lesz az üzemeltető és ki állapítja meg a szennyvízdíjat?

Pölöskei József: Országosan csökken az üzemeltetők száma, a hulladékgazdálkodási törvényben meg van határozva, hogy ki lehet. A környéken 3 cég van. Díjmegállapítás? Ezt ma senki sem tudja. Korábban önkormányzati hatáskörben volt, most az állam elvette. A szennyvíztisztító teljesen automata rendszerű, csak felügyeletet igényel, ez akkor is két ember, akiket fizetni kell. Minél többen kötnek rá a csatornára, fejenként annyival kevesebbe kerül. Hozzátenném, faluhelyen még mindig fegyelmezettebbek az emberek, mint városon.
Polgármester: A mű nagyon steril, volt alkalmunk látni egy látogatáson. Az élővilágba visszakerülő víz a Bakony-érbe fog folyni, eső és áradás nem kerülhet bele.

1.felszólaló: Két polgármester és egy újságíró is jelen van, ezért most elmondanám. Három éve harcolok ezért, most végre intézkedjenek. Szégyen és gyalázat, ami a buszpályaudvaron van Kisbéren. A Volán igazgatóság és Kisbér egymásra mutogat, hogy a másik a felelős. A váróterem és az egész pályaudvar katasztrofális. A rendőrség éjjelente odaküldi az embereit, akik elkergetik a fiatalokat és a hajléktalanokat, de a rendőrök távozása után visszamennek. Czunyiné is égre-földre ígérgette, hogy meg lesz oldva, de máig nincs megoldva a WC kérdése sem. Egyszerűen szégyen a XXI. században. Én már a 24órát is felhívtam. Utána le is mondtam az újságot, mert két fényképet jelentettek meg, ahogy jönnek ki az emberek a váróteremből a buszhoz, de mindkettő alatt más cikk volt, játszótérépítés meg valami más. A pályaudvarról csináljanak átjárót a kórházhoz, ne kelljen annyit kerülni. Csak pár métert kell lefoglalni a telkekből. A környező önkormányzatok is segítsenek bele a munkába.

Polgármester: Köszönjük az észrevételt. Továbbítani fogom a kisbéri polgármesterasszonynak. A Volán és Kisbér már egyeztetett az ügyben, biztos jó úton halad a dolog. Az átjáró Kisbér belügye, innen nem tudunk beleszólni, hogy megegyezzen a tulajdonossal.

Ezen a ponton Pölöskei úr és az újságíró távozott.

Polgármester: A 2. és 3. pontot vehetjük egybe. A költségvetés elfogadásakor alapelv volt a gazdálkodás hatékonyságának fokozása, hogy ne legyen hitelfelvétel. Likviditási gondok nem is voltak. Simán ment az óvoda finanszírozása, az önkormányzat fizette az általános iskolások tankönyveinek az árát és a bérletek díját. Támogatta a középiskolásokat. Megtartotta az ünnepségeket.

Nézzük a költségvetést. Az idei évre tartalékkal jöttünk át, mindent ki tudtunk időben fizetni és az előírásoknak megfelelő színvonalon láttuk el a feladatainkat.
6 millió Ft adóbevételünk volt, a többi az államtól jött. Közmunkaprogramra 13 millió Ft-ot térített a munkaügyi központ. A belvíz-elvezetés keretén belül vettünk traktor, pótkocsit és fűkaszát a munkához. A másik program az illegális hulladéklerakó felszámolása volt.
Fizettük a körjegyzőséget, a fogorvost és a nyugdíjasklubot.
A 2013-as költségvetési tervezet a központi pénzeken alapul. Az állam fizeti a zöldterület gazdálkodást, közvilágítást, a köztemető és a közutak fenntartását és egyéb kötelező önkormányzati feladatokat. Ide tartoznak még a gyermekvédelmi kedvezmény, az étkeztetés térítés kedvezmény, pénzbeli szociális ellátások.
Az adókivetések is változtak, bevezettük a kommunális adót, megemeltük az iparűzési és telekadó mértékét. A gépjárműadó egy részét elviszi az állam. Bérleti díjak, kamatok nem képeznek nagyságrendet. Nagyon nehéz év vár az önkormányzatra.
Az idei közmunkaprogramban 18 főt foglalkoztatunk, kb. 15millió Ft támogatással.

Itt tért vissza az újságíró.

Polgármester: Mivel ilyen keretek között még nem találkoztunk, így bemutatnám az új képviselőket, akiket tavaly szeptember elején választottunk. Nagyné Farkas Mariann, Major László, aki egyben alpolgármester is és Bellai Ferenc, aki sajnos nem ér rá, mert dolgozik.

Az óvodában megpróbálkoztunk az óvónői létszám feltöltésével. A kistérségi hivatal szerepének csökkenése ellenére a kistérség működésében hagynánk az óvodát. Ha megszűnik a kistérség, akkor az óvodát haza kell hozni, de a közös községekkel együtt fogjuk tovább üzemeltetni. A meglévő kültéri játékokat cseréljük és javítjuk az idén.
Január elsejétől megalakultak a járások, sok változást nekünk nem hozott. Február elsejétől Réde-Bakonybánk-Súr közös hivatal is megalakult, Rédei közös hivatal a neve. Szerintem minőségi változás történt az ügyintézés terén. Beindult és jól működik a házi gondozás.
Van egy határon átnyúló pályázat – „Takarítsuk ki a Duna mentét” néven. A Duna két oldalán 50 km-es sávban csatlakoztak hozzá települések, köztük mi is. Komoly pályázat, komoly pénzekkel, próbáljuk a magunk hasznára fordítani. Szervezünk egy napot, valamelyik szombaton, megigazítjuk a virágágyásokat és összeszedjük a szemetet.
Falunapot és faluvacsorát tartunk július 6. szombaton, a szervezés megkezdődött.
Van-e valakinek kérdése?

5.felszólaló: A temetői felújításban, lehet-e a temetőben illemhelyet kialakítani? Vagy nincs rá pénz?

Polgármester: Először benne volt, hogy kialakítjuk. Nem nagyon könnyen, de meggyőztek arról, hogy nincs értelme, ha nyitva hagyjuk, lerabolják és télen lefagy, ha zárva van, akkor meg nincs értelme. Hallgattam azokra, akik azt mondták, ne csináljuk, meggyőztek arról, hogy nincs értelme.

3.felszólaló: Megint repedezik a fal, áll az építkezés, mikor lesz így kész?!

Polgármester: Tavaly kötöttünk szerződést, hogy június végéig lesz kész. Belül jobban látszik, hogy halad. Tavasszal is csúszott az időjárás miatt, én bízom abban, hogy minél előbb elkészül. 

3.felszólaló: A lépcsőt minek kellett szétverni?

Polgármester: Nincs szétverve, csak burkolatcsere lesz.

1.felszólaló: A faszerkezetet ki csinálja?

Polgármester: Az a vállalkozó dolga, hogy kivel csinálja.

1.felszólaló: Csak szép legyen!

Polgármester: Én azt gondolom, szépnek kell legyen.

6.felszólaló: Télen dolgoztak, amikor megfagytak, most jó idő van, most meg nyaralnak. Csak bízhatunk benne, hogy az idén készen lesz. A kannák is tiszta malterok.

Polgármester: Amikor megkaptam az üzenetet, akkor megbeszéltem velük, hogy mossák el. A malteros vizet se öntsék a fa alá. Valakinek tartani kell az egészért a hátát.

1.felszólaló: Itt szeretném megköszönni a képviselőtestület munkáját és külön öröm, hogy végre egy pedagógus is van a testület tagjai között.

Polgármester: Az utóbbi időben változott a fegyelem, hasznosabban töltjük a napot. Aki kritikus volt, mostanra nagyon szépen teljesít, beállt a sorba. A zöme azért dolgozik rendesen. Le a kalappal, akik itt dolgoznak. Van, aki nagyon aktív, mindig csinál valamit. Azt a pénzt, amit kapnak, úgy gondolom, meg is dolgoznak érte. Az a lényeg, hogy értelmesen vannak foglalkoztatva.

7.felszólaló: Mi készül a Jókai utcánál?

Polgármester: Patkányfészek volt az épület, az önkormányzat megvásárolta. A hó benyomta a tetejét, most javítás alatt van. Az eszközeinket úgysincs hol tárolni, így a traktornak is lenne hely. Már hordtunk be fát is, nehogy ellopják. Erre nincs elkülönített pénz, de mindig csak csöppen egy kicsi. Ha a tetőszerkezet elkészül, akkor használjuk, az esztétikára most nem adunk.

7.felszólaló: Ha a Bakonyszolg megszűnik, akkor mi lesz velünk?

Polgármester: Valaki biztos lesz, aki elszállítja a szemetet, a díjak meg hatósági árasak. A szolgáltató idei költségvetése mínusz 17 millió Ft. A gyűlésen én egyedül maradtam, nem szavaztam meg, de leszavaztak. Szerintem nem szabad mínuszos költségvetést tervezni.
Jegyző: A Bakonyszolg tulajdonosa öt kis önkormányzat és a Remondis. Kormányzati döntés, hogy a hulladékszállítás többségi állami tulajdonban legyen. A Bakonyszolg akár megmarad, akár nem a szolgáltatásért mindenképp fizetni kell, a tulajdonosi szerkezet itt nem érdekes. A meglévő szerződések vagy folytatólagosan érvényben maradnak, vagy újra kell kötni őket. De Bakonybánk tagja a Közép-Duna vidéki hulladékgazdálkodási társaságnak. Ha valakinek a szolgáltatója kiesik, akkor egy másik átvállalja.

1.felszólaló: Én havonta egyszer teszem ki a kukát, mégis teljes árat fizetek. Van, aki minden héten kirakja, és semmit nem fizet. Ezzel nem lehet semmit sem kezdeni?

Jegyző: Sajnos, annak statisztikailag kiszámolt mennyisége van, hogy átlag mennyit szemetelnek. Az árat is így alakítják. Azt meg tudom mondani, hogy ki nem fizet, de az nem nyilvános adat. Ez adó módjára behajtható díj, de ha valakinek nincs fizetése, akkor nincs miből letiltani sem. Az elmúlt időben mégis elég hatékonyak voltunk a hátralékok behajtásában.

2.felszólaló: A jegyző úrtól szeretnék kérdezni valamit, így megspórolnék egy levelet. Patkányt találtam az udvaromban és tudom, hogy honnan jött. Ott van az a hatalmas nyílás a falban. Akármilyen vadállatok tenyészhetnek ott. A kémény is ferde és csúnya és életveszélyes. Valamit kellene tenni, kérem, hogy foglalkozzanak vele.

Jegyző: Más ügyből kifolyólag már átgondoltam a kérdést. Az ingatlan végrehajtás alatt van, pillanatnyilag még a tulajé, de már árverezik. Ezért nem intézi senki a fenntartást, nincs rákényszeríthető tulajdonos. Az önkormányzat elrendelheti a patkányirtást és megelőlegezheti a költségeket, de nem fog visszajönni a pénz.

Többen: És az a félig kidőlt kerítés a főúton?

Jegyző: Ott is a tulajdonosi felelősség lép életbe. Nekünk nincs jogunk lebontani. Építésügyi kérdésben a komáromiak döntenek. Van határozatunk, ami jogerőre emelkedett, de a tulajdonos nem bontotta le, újabb bejelentést tettünk, folyamatban van az ügy.

Major László: Birtokháborítás nélkül bedönthetnénk a kertjébe a kerítést életveszélyre hivatkozva és akkor nem dőlne senkire, aki elmegy a járdán.

Polgármester: Foglalkozunk még a dologgal.

Polgármester: Ha nincs több kérdés, akkor jól kiveséztük a dolgot. Tényleg egy családias beszélgetés volt. Köszönöm a megjelenteknek és viszontlátásra.

Fogarasiné(ni

Igen, itt jártak. Eljöttek hozzánk testvértelepülésünk, Csíkbánkfalva küldöttei, hogy meglátogassanak bennünket, bakonybánkiakat. Igazán kedves gesztus hosszadalmas utazást vállalni pár nap beszélgetésért, ismerkedésért, találkozásért a testvérfalu lakóival.

Bizony, velünk. Ugyan ki mással? Hiszen az Ő közösségük megtalálta a módját, hogy személyesen ismerkedjenek meg az itteni élettel. Csakúgy, ahogyan Bakonybánk is kigazdálkodja ugyanezen célú kiadásai fedezetét, hogy az általa küldöttek pár napot a gyönyörű fekvésű székelyföldi faluban vendégeskedhessenek. Ez persze összetett dolog. Mindenki egyszerre nem utazhat, és van, aki talán nem is akar, de a kiválasztás mindenképpen emberséges, empatikus és igazságos. Az útra kelők közé sorsolással kerüln a legjobb tanulók, a településükért legtöbbet tevők, a legtöbbet adományozók, a vészhelyzetekben vagy az elesetteken, betegeken legtöbbet segítők közül egy-egy személy, hogy életre szóló élményben részesülhessen. Hogy visszatérve mesélhessen az utazásról, a tájakról, a faluról, de mindenekelőtt a vendéglátókról, az emberekről, az életükről.

A napokban egy ilyen látogatásnak voltunk vendéglátói. A remekül szervezett fogadáson szegény utazók alig bírták válaszokkal kielégíteni a feléjük záporozó kérdéseket. Összejött a falu apraja-nagyja, hogy üdvözölhesse a látogatókat. Izgatottan vártuk érkezésüket, hiszen már napok óta a vízcsapból is az Ő jövetelük híre folyt. Ezt olvashattuk a hirdetőtáblákon, ez jelent meg a falu hivatalos honlapjának nyitófelületén, és már unalomig ismételgette a „Bakonybánki fórum” is. Miért is ne tették volna, hiszen az ilyen események mindannyiunkat érintenek, és amúgy is hírül adnak minden csip-csup apróságot havazástól a névnapig, melyhez képest ez a mostani, grandiózus esemény volt. Köszönjük a pontos tájékoztatást!

Egy ilyen látogatás kis falunkban kétévente fordul elő. Túl ritkán ahhoz, hogy veszendőbe hagyjuk menni a kapcsolatok ápolásának ezen kivételes alkalmát. Kedves vendégeink láthatóan jól érezték magukat a meleg fogadtatástól, és bár nagyon elfáradtak az éjszakába nyúló kiscsoportos beszélgetésektől, szívesen válaszoltak a kérdésekre. Beszámoltak a korábbi látogatások alkalmával megismert székely barátaink hogylétéről, átadták jókívánságaikat, és lelkesen tervezgették a következő napok programját, hogy ki-ki újdonsült ismerősei társaságában melyik helyi látnivalót mikor keresi fel. Másnap még találkoztunk a falu utcáin sétálgató, helyi emberekkel beszélgető ismeretlenekkel, de hamarosan már Őket is barátként üdvözöltük jártunkban-keltünkben.

Egy ilyen látogatás lélekemelő élmény. Bepillantást enged abba az életbe, amelyről legtöbbünk csak felvételeket láthat. Hosszan tartó élményt biztosít minden résztvevő számára. Kicserélhetjük ötleteinket, terveinket, tapasztalatainkat. Mi, bakonybánkiak nehéz szívvel engedtük útjukra hazatérő új barátainkat, hiszen lehet, hogy többé Őket már nem látjuk, de tartjuk a kapcsolatot. Már nem úgy beszélünk róluk, hogy az „erdélyiek”, vagy ahogyan néhány félig sem művelt primitív helyi tahó megnyilvánul, „a románok”, hanem név szerint emlékezünk meg róluk beszélgetéseinkben, és a következő látogatás alkalmával már számukra is köszöntő üdvözletek kelnek útra küldötteinkkel. Nagyobb léptékben szemlélve a világot, már a mindennapok érzékelhető tudásává válik, hogy nemzetünk, ha elszórt kisebbségben is, de az „égig érő hegyekig” lakja a Kárpát-medencét. Hamarosan működő kapcsolatok tucatjai épülnek az internet segítségével, melyen még hosszú ideig egymás szavába vágva számolunk be az elmúlt napok élményeiről, és tesszük közzé a kirándulásokon készült fényképeinket. De persze mindez így természetes, hiszen mi más értelme is lehetne a testvértelepülési kapcsolatoknak? Remek pár nap volt ez!

Ha a fent leírtak semmilyen egyezést nem mutatnak a valósággal, az nem a véletlen műve?!

Nagy Erika

Jelen írás apropója, hogy nemrégiben névtelen levél jelent meg Réde község facebook oldalán. Az írást lementettük és a Bánkraforgón közzé tesszük, hogy hozzáféréssel nem rendelkező érdeklődők is megismerhessék. Az ominózus levél itt olvasható: http://users.atw.hu/bankraforgo/csatorna/keop_nfu_level.pdf . Az azt követő kommentvitát külön dokumentumban helyeztem el, ha esetleg valakit érdekel, bár ez már Réde magánügye, mégis tanulságos. Az egész irománnyal kapcsolatban az a kérdés feltehető, hogy amennyiben a benne foglaltak helytállóak, akkor miért kell névtelenül írni? Akinek igaza van, és az érdekeit védi, annak ki kell állnia értük. Ha nem megy másként, hát a nyilvánosság segítségével, de csak ha valóban igaza van. Ha a leírtak helytelenek, akkor meg minek írt? Szűkebb hazánk értelmetlen lejáratása a tágabb előtt nem igazán nemes dolog. Persze az egész kis történet, mint már mondottam, a levél tekintetében Réde magánügye. A levél tekintetében. De ha már így alakult, érdemes talán futólag átnézni ezt-azt, például a beadott pályázati anyagot, melyet mind Réde, mind Bakonybánk honlapjáról el lehet érni néhány kattintással, de itt is megtalálható: http://users.atw.hu/bankraforgo/csatorna/rmt_rede_6.55.pdf

Pár hónapja van már, hogy megpróbáltam összegyűjteni a bakonybánki csatorna-beruházással kapcsolatban felmerült műszaki- és környezetvédelmi szempontokat. A cikk kapcsán építő vita bontakozott ki a témáról, mely rendkívüli tanulságokra irányította rá a figyelmet. A máig aktuális nyílt levelezést (http://bankraforgo.blog.hu/2012/10/05/indul_a_kenyszergyujtes) mindenkinek érdemes akár így utólag is elolvasnia! Összegzésül talán annyit lehetne megjegyezni, hogy a beruházás fizikai körülményeinek taglalása után kijelenthető a tervezett objektum összességében környezetszennyező mivolta, üzemzavar esetén a közvetlen környezetének, valamint a Bakony-érnek magas fokú szennyezési kockázata. Ezzel egy időben megállapítást nyert, hogy a keletkező háztartási szennyvíz közvetlen természetbe juttatása mindenképp kerülendő, de ennek érdekében a falvaknak nem telepeket kellene létesíteni, hanem a kerti szennyvíztárolók helyét át kellene, hogy vegyék a derítő-szikkasztóműves házi szennyvízkezelők. Ezeknek létesítésére ugyan csillagászati összegeket is lehet fordítani, de a valós anyagszükségletet figyelembe véve 100-150 eFt költséggel és pár nap munkával évtizedekig költségmentesen üzemelő korszerű megoldás létesíthető a keletkező háztartási szennyvíz kezelésére. Erről vázlatrajzokat, esetleg linkeket hamarosan elérhetővé teszek. A vezetékes ivóvíz kiegészítése egy kerti víznyerő rendszer kiépítésével, és annak nem emberi fogyasztásra szánt felhasználásával (mosás, takarítás, locsolás, stb.) pedig jelentős havi kiadáscsökkenést eredményez. Évekkel ezelőtt összehasonlító elemzést készítettem még a beruházás kezdeti stádiumában, két oldalra tömörítve a tudnivalókat, de senki sem tartotta még elolvasásra sem érdemesnek. Ennyi idő elteltével lassan kiderülnek az okok is. Az elemzés a Bánkraforgó „csatorna” című mappájában található „Ipari víz” címen.

Az egész beruházásnak azonban a már taglalt szempontjai mellett vannak számszaki vetületei is. Ezek részben statisztikai alapokon nyugszanak, részint feltételezések, valamint azokból meghatározott prognózisok eredményei. Az időjárás előrejelzésekhez hasonlóan itt sem lehetünk elfogultak némi tévedés kapcsán, így tolerálni illik és kell is egy kevés hibát, de szintén a meteorológiai szakemberek megbízhatóságával szemben állított minimum elvárásokhoz hasonlóan kritikusan kell kezelnünk nagyságrendi melléfogásokat.

Talán az előzményekkel illene kezdeni. Sem Réde, sem Bakonybánk nem rendelkezik megfelelő anyagi háttérrel egy szennyvíztelep és az ahhoz vezető csatornarendszer kiépítéséhez. Ez egy vitathatatlan tény. Ilyen esetekre találták ki a pályázati lehetőségeket, amit egyébként a két falu vezetése jó érzékkel meg is lovagolt. Az egésszel kapcsolatban csak némi szépséghibának tűnik, hogy a pénzt nem szokás csak úgy ingyen osztogatni. Az, aki adja, ilyen-olyan feltételeket szokott megfogalmazni. Ezzel talán nem is lenne önmagában probléma, hiszen tudhatjuk, hogy semmi sincs ingyen, és az elvárások önmagukban nem is nagyok. Ha jól megvizsgáljuk, akkor csak az összköltség 17%-ának vállalása a hozzájárulás tevőleges része, a többi csupán feltétel. Ezek pedig a pályázati kiírás részét képezik. Készült egy tanulmány az egész beruházás alátámasztása céljából, melynek elolvasása rengeteg kérdést vet fel. Csak a mindenki által jól értelmezhetőek bemutatására szorítkozom.

I.         Nézzük először a 17%-ot és annak megfizethetőségét. A pályázati anyagot áttekintve, és eljutva a 12. oldalra szembesülhetünk egy-két meglepő adattal. A számítás értelemszerűen statisztikai formátumú, de azért mégiscsak abszurd. Akit érdekel a pontos számítás, az utána nézhet a http://users.atw.hu/bankraforgo/csatorna/rmt_rede_6.55.pdf oldalon. A lényeg, hogy a tanulmány szerint Bakonybánkon egy ember átlagosan, beleértve a csecsemőket és aggastyánokat is 89.214 Ft bevételhez jut havonta. Ez úgy jön össze, hogy egy helyi lakos átlagos jövedelme 81.289 Ft, egy háztartásban 2,65 fő lakik átlagosan, plusz havonta 21.000 Ft hasznot húznak a háztartási tevékenységből összesen háztartásonként. Ismerve a települést jellemző általános anyagi helyzetet, ha csak nem élnek közöttünk jól titkolt milliárdosok, ez nyilvánvalóan nem hogy nem igaz, de még mérhetetlen csúsztatásnak is csak diplomatikusan nevezhető. Ha valóban így lenne, akkor a megye egyik leggazdagabb települése lennénk, és nem a második legszegényebb, amit viszont ennél komolyabb statisztikai adatok bizonyítanak. Ilyen például a 240/2006. (XI. 30.) Korm. Rendelet, melynek mellékletéből kiderül, hogy kis falunk az országos átlagot 1.75-ször meghaladó munkanélkülivel rendelkezett 2006-ban. Vonatkozó lista itt olvasható http://users.atw.hu/bankraforgo/csatorna/hatranyos_h_telep.pdf (17. old.), vagy elérhető egyebek mellett a http://www.nfu.hu/download/30284/GOP_2010_211C_településlista.pdf webfelületen, de ezen túl tucatnyi találat érhető el, ha valaki veszi a fáradtságot és beírja a keresőbe az alapvető keresendő kifejezéseket. Rédén a tanulmány szerint még szebb kilátások vannak. Nem a mi dolgunk. Ők tudják. Én mindenesetre szkeptikus vagyok. Ilyen jövedelmi viszonyok mellett tényleg nem élnénk rosszul, bár a tanulmány semmi olyan adatot nem taglal, hogy például van-e a lakosságnak valamilyen banki kötelezettsége, ami ezt a csinos jövedelmet némiképp szerényebbé teszi. A tanulmány továbbfejtegeti a jövedelemviszonyokat a 14. oldalon. Érdemes megnézni. A teljesség igénye nélkül megállapítható belőle, hogy nálunk egy fizikai dolgozó átlag nettó 131.377 Ft-ot kap havonta. Ez átlag, tehát a bakonybánki 195 fizikai dolgozó közül valamennyien ennél is jobban keresnek. Valószínűleg eltévesztették a falunevet, mert itt ilyen adatok nincsenek, csak a vasárnapi imákban. Persze a számszerű csúsztatást pártállami(!) időket idéző csodalátással tuningolt szöveg előzi meg – sok, a „térségben” működő, ezáltal további lakosokat generáló vállalkozás – prognózisokkal. Azt azért tudhatjuk, hogy ez csak úgy értelmezhető reálisnak, ha a térség mondjuk Észak-Dunántúlt jelent. A valóság az, hogy szinte mindenkitől távol vagyunk. A munkásjáratok sok esetben másfél órán át hozzák haza a dolgozókat Győrből vagy Mórról, cc: 30 km. A vasutunkat bezárták, a buszközlekedést megritkították, postánk, iskolánk nincs, a pap is csak tévedésből jár erre néha. Akinek nincs autója, az jobban be van zárva, mint Baracskán a rabok. Itt a lakosság csak fogyni fog, mert nincs, ami a fiatalokat idekösse. Ezek tények, a többi csak blöff.

Az anyagi lehetőségek lehetetlenségének felfedése után térjünk át a feltételekre.

II.        Nos, a bemutatott adatok itt is adnak némi okot a meglepődésre. Az egészen biztosan tudható, hogy az EU 2000 főnél húzta meg azt a határt, ahol ilyen jellegű beruházásokat támogat. Van ezen felül egy másik határ is, ahol ezt a beruházást elő is írja. Ennek egyszerű az oka. Egy bizonyos népsűrűség és létszám fölött a lakosság olyan mennyiségű és összetételű szennyvizet termel, hogy annak gyűjtése és tisztítása feltétlenül szükséges, és környezetkímélő megoldás. Ez alatt, és a 2000 fő fölött nehéz eldönteni, hogy az egyszerű elszikkasztás vagy a tisztítás a környezetre kedvezőbb megoldás, de mivel nincs se idő, se kapacitás minden eset teljes vizsgálatára, így a tuti értékeknél meghúzták a határokat. Ha van rá igény, akkor támogatják, de nem teszik kötelezővé. Józan ésszel világosan látszik, hogy ha adott mondjuk egy nagyobbacska település 6-8000 fővel, akkor annak központja már nagy épületeket, kis udvarokat, üzleteket, műhelyeket és középületeket tartalmaz, valamint a lakosságon kívül mások is hozzájárulnak a szennyvíztermeléshez, például bejáró munkások, diákok, vásárlók. 2000 fő alatt azonban a település még szétterül. Nagyok az udvarok, kevesen laknak egy portán, nincs, vagy csak alig van ipari jellegű tevékenység (pl.: suszter, asztalos), a lakosság az idejének jelentős részét más településeken tölti tanuló-, vagy munkavállalóként. A keletkező szennyvíz gyűjtése és tisztítása nagyobb környezeti terheléssel jár, mint annak egyszerű elszikkasztása. Ezért nem támogatják. Ha nálunk még valahogy össze is lehet kaparni a szükséges minimum létszámot, akkor is abszurddá válik a dolog, hiszen ezt a létszámot már két település területére kell kivetíteni, sőt, az összegyűjtött szennyvizet összesen a két falu közötti távolságra kell szállítani. Tényleges értelme akkor lenne a beruházásnak, ha a két falut egyenként lakná legalább 2000-2000 ember.

És hogy mennyien is lakják, azt érdemes megvizsgálni!

III.      Bakonybánk lakosainak száma a tanulmány szerint 2010. évben 538 fő. Az adat a tanulmány 9. oldalán olvasható. Nem tudom, hogy milyen népességrobbanás történt, mert 2009-ben a hivatalos állami nyilvántartás még csak  457 főről tud, ami azért erősen kilóg az un. statisztikai hibahatárból. Ha a tanulmányt komolyan lehetne venni, akkor most le kellene zárni a főút egyik sávját a gyerekkocsik és apró gyerekek részére, esetleg csatorna helyett oktatási intézmény bővítésre kellene pályázni. Mindenesetre a szerző fantáziája nem igényel túl sok táplálást, mert 2012-re 558 főre látja gyarapodni a települést, a többiről már említést sem érdemes tenni. Ha valakit részletesebben érdekel, akkor a 11. oldal nyújt segítséget. Ezen túl ajánlható még a http://www.ingatlannet.hu/statisztika/Bakonybánk webfelület, ahol 2013. májusában a bejelentett lakosok száma 430 főben van meghatározva! Ez már most 128 fővel kevesebb, mint ami a prognózisban szerepel. Ekkorát véletlenül nem lehet tévedni. Elgondolkodtató, de talán ennyit a gyarapodásról.

Ami pedig az összevont adatokból szembeötlő, hogy míg egy-két közalkalmazottat leszámítva a két faluban lakók többnyire eljárnak valahová tanulni vagy dolgozni, addig mindenkit helyben tartózkodóként tart számon a 3. oldal alján kezdődő számítás, sőt, azokat, akik helyben laknak és itt is dolgoznak, kétszer is számításba veszik. A történet erősen hasonlít a „kék-cédulás választásokra”, ugyanis nehezen tudom elképzelni, hogy egyazon ember egyszerre két helyen terhelje a hálózatot, vagy két személlyé váljon, csak mert nem otthon van éppen, hanem átment a szomszéd utcába dolgozni és ott megmosta a kezét!!!

Ha nem emberekben, hanem ingatlanokban gondolkodunk, akkor újabb meglepetések várnak ránk.

IV.      A tanulmány azt állítja, hogy Bakonybánkon a vezetékes vízbekötéssel rendelkező ingatlanok száma az összesnek a 99%-a. A statisztikai adatok évről évre módosulnak kissé, de nagyságrendileg 200 épülettel számolhatunk. Ha az állítás igaz, akkor a faluban legfeljebb két ház marad ki a lakossági ivóvízellátásból. Az igazság azonban az, hogy ennyit utcánként is számlálhatunk, és akkor még felületesek voltunk. Ma már ugyan nem szabad a nemfizető fogyasztókat leválasztani a vízellátásról, de régebben volt rá példa, valamint vannak azok a lakosok, akik már eleve be sem köttették a vezetéket. Az egész dolog nem igényel különösebb bizonyítást, nem is hivatkozok dokumentumokra. Aki nem hiszi, hogy így van, az csak kezdjen el gondolkodni a saját utcájában, és sorra véve a házakat bizonyára találni fog legalább kettőt, amelyik nem rendelkezik központi vízellátással. A probléma nem is ezzel van, hanem magával az állítással, miszerint gyakorlatilag a lakossági ivóvíz vételezés teljes körű. Ez egy nyilvánvalóan hamis adat, ami a pályázat elbírálását befolyásolhatta, és ha ez utóbb kiderül, akkor akár meg is fizettethetik a lakossággal ennek az árát.

Végezetül egy apróbb szemelvény.

V.        Talán érdemes még némi pillantást vetni a tanulmány 18. oldalára, amely a csatorna beruházás elmaradása esetére mutat be egy forgatókönyvet. Végigolvastam. Talán ajánlani kellene Amerika katasztrófafilm-rendezőinek figyelmébe. Esetleg még jogdíj is beszedhető lenne, mondjuk végítélet kategóriában. Félretéve a szatírát, sajnálatos, hogy a korábban még csak feltevésként bemutatott adatokról itt már, mint bizonyított tényekről beszél. Nem jó megoldás a szennyvízkezelésre az eddig alkalmazott technológia, de azt azért nem kellene feltételezni a két falu összlakosságáról, hogy a tönkremenő szennyvíz-tárolóikat bárgyú pániktekintettel figyelik, ahelyett, hogy újat építenének. Ez is csak egy létesítmény, mint minden más, amit ember épített. Megépül, tönkremegy, javítjuk, ha nem lehet, akkor elbontjuk, és újat készítünk. Ha úgy alakul, akkor a csatornarendszerrel is így lesz! Évezredek óta működik így a világ. Mi is a saját házainkban élünk, és nem avar-kori kunyhókban. Nem fognak tömegével összedőlni a meglévő szennygödrök, és nem kell úsznunk a szennyvizünkben. Ha ezt a képtelen feltételezést átlépjük, akkor kiderül, hogy miután az egész további iromány ezen nyugszik, kár is lenne tovább menni, de mi tegyük mégis. Láthatunk itt egy számot. 183m³/nap. Gondolom ez a jelenlegi mért összes vízfogyasztás a két faluban. Ez egy pontos forrás lehet, de ha nem innen származik, akkor kérdéseket vet fel, hogy ha van mérhető mennyiség, akkor miért kell feltételezésekbe bocsátkozni?! Én jóhiszemű igyekszem lenni, ezért feltételezem, hogy a fogyasztási adatokat vette alapul a tanulmány írója. Ebben az esetben az érdekelne, hogy miért gondolja, hogy a lakosság olyan ostoba, hogy mondjuk akkor is a vezetékes vízből öntözi a kertjét, vagy mossa az autóját, esetleg itatja a jószágait, ha ezért ezután a dolgok természetét alapul véve a jövőben csatornadíjat kell majd fizetnie? Ismét egy durva csúsztatás. Továbbmenve érdekes lehet, hogy amennyiben a fejezet elején megjelölt 2,5% szennyvíz-elszállítási arány valós, és a helyben keletkező szennyvíz valóban annyira veszélyes, akkor hogyan lehet még növényzet a házak környezetében. A prognosztizált állapotok alapján most valamiféle vegyi fegyver sújtotta övezet kinézetét kellene mutatnia a két településnek. Az, hogy nem így van, a felvázolt kép helytelenségét igazolja.

Csak remélni merem, hogy a tanulmányban szereplő valótlan adatok még az építkezés megkezdése előtt napvilágra kerülnek! Rendkívül fontos lenne! Ha ugyanis ezeknek a ferdítéseknek a tudatában a 83% költséget biztosító EU az összeget mégis folyósítja, és ezt később bizonyítani is tudjuk, akkor nem lesz joga azt visszakövetelni, ha utólag az adatok vizsgálatára kerülne sor. Amennyiben viszont a csatorna úgy épül meg, hogy kihasználva a bírálók tájékozatlanságát, valótlan adatok alapján ítélik meg nekünk a támogatás összegét, akkor azt később visszakövetelhetik. A számítás pedig egyszerű. Bár most az állam átvette a beruházás ránk eső anyagi terhét, eredetileg nekünk, lakosoknak háztartásonként 250.000Ft-tal kellett volna beszállnunk. Ez a 17%.

250.000Ft : 17 = 14.706Ft     14.706Ft x 83 = 1.220.588Ft/háztartás. 

Ez lesz az az összeg, amit az eltelő idő kamataival növelve kell majd megfizetnünk az EU számára, ha utólag megvizsgálja az elkészült csatorna-beruházást, és az abban szereplő adatokat nem találja valósnak. Aki nem hiszi, járjon utána. Van is itt egy szemelvény a témában, nem én találtam ki : http://vallalkozoi.negyed.hu/vnegyed/20130226-brusszel-penzt-ker-vissza-magyarorszagtol.html

Vajon akkor is beszélhetünk ingatlanérték emelkedésről, ha az épületek nagyjából felén ekkora jelzálog fog éktelenkedni, mert nem lesz, aki kifizesse?!

Ajánlott linkek:

http://rede.hu/index.php/szv/1-fordulo/1-ford-dok

http://rede.hu/index.php/szv/2-fordulo/dokumentumok

http://ww.foldhivatalok.geod.hu/telepules.php?page=24244

http://bankraforgo.atw.hu/csatorna.html

Fogarasi Miklós

Nagyon érdekes volt. Bizonyára. Ha törvényileg előírt módon, egy héttel előtte, helyben szokásos módon kihirdették volna, talán el is tudtam volna menni rá. Így maradt a meglepetés.

Szerda reggel MÉG nem volt kiplakátolva. Péntek reggel MÁR késő volt.

Hiába dátumozza vissza a polgármester a papírt, attól még nem ez az elfogadható, tisztességes eljárás a falu lakói, a nyilvánosság előtt.

Fogarasiné(ni

Szólni kellene pár szót. Úgy gondoltam, hogy megteszem én. Megteszem, mert a közelmúltban kipattant, és testvértelepülésünk által közvetve minket is érintő „székely zászló” hisztéria megérdemel néhány szót. Bár ott, ahol ez a mindennapok problémáinak része, mindenki ismeri a mögöttes tartalmat, mégsem aggálymentes beszélni róla. Nálunk, ahol lehetne, sokan még az alapokkal sincsenek tisztában.

Ami az aktualitásokat illeti, bárgyúságon, konformizmuson, haszonelvűségen felülemelkedett emberek a tapasztalatok alapján tudhatják, hogy ha a környező országokban, nevezetesen az eredeti magyar földön, úgymond „baj van” a magyarokkal, akkor valójában súlyos baj van valami valóban fontos, de más kérdésben. Legyen az külpolitika, gazdaság, akármi, annak bűnbakjai alapból a magyarok, mert így egyszerű. A kellő hatás persze még igényli a konzum-idióták népes táborát is, melyből nem csak mi vagyunk tehetősek, de ezt biztosítják elmaradottabb vidékeken a középkori felfogás, a „fejlettebbeken” a fősodratú média-befolyás a gagyi-vetélkedők, sorozatok és valóság-show-k által. Épelméjű emberek ugyanis nem gondolhatják önmagában nemzetbiztonsági kockázatnak, ha valaki valamilyen náció része, ha amúgy dolgozik, mint mindenki más, adózik, mint mindenki más, gyermeket nevel, szórakozik, idővel anekdotázik régi időkről, egyszóval egyszerűen csak él, mint mindenki más.

Az emberek a mindennapjaikban csoportokat alkotnak azonosságaik alapján, mely azonosságok lehetnek polgáriak, érzelmiek, meggyőződésesek, érdeklődés vagy akár származás alapúak is. Egyszerűbben fogalmazva a társadalmat egyének építik fel, de nem úgy, mint egy rideg és homogén anyagot, hanem különféle rendszerezettség szerint, mint egy élő szervezetet. Valójában az is, hiszen ettől lesz társadalom. Valószínűleg nem csak én tartanám nevetségesnek, ha a kutya és a macskatartók egymás torkának esnének, mert kedvenceik természetüknél fogva nem igazán szeretik egymást. Nem mintha nem lenne ellenkező példa számolatlanul, de mindkét csoportot frusztrálná a bolhák megoldatlan problémája, és a feszültséget így vezetnék le.

A zászló-ütközet sem szól másról, ezért a logikai összefüggések alapján megállapítható, hogy a konfliktus kirobbantásában kétféle alapvető csoport fellépése látható. Egyik a primitív, másik a dolgok hátterét pontosan ismerő, de problémáit bűnbakokra kenő alattomos típus. Ami pedig a székelyeket illeti, a helyzet egyszerű. Ők SZÉKELYEK. Nem véletlenül írom nagybetűvel, ez a név fogalom. Hatalmas tisztelet illeti őket. Őrizték, védték e haza területét, kultúráját, népét, amikor kellett. Összeszorított fogakkal tűrték, amikor sutba dobták őket, és ismét harcoltak, mikor hadba hívtuk a vitéz székely hadosztályokat. Minden okuk megvan rá, hogy büszkék legyenek magukra. Méltósággal, becsülettel megélt és átküzdött évszázadok után bármely nemzet részéről kijár nekik a tisztelet. Tőlünk, kis-magyarországi magyaroktól pedig százszorosan kijár. Ha hozzánk úgy viszonyulnak mások, ahogyan mi viszonyultunk a második világégés óta a székelyekhez, akkor örök kárhozatot kiáltanánk, és kiáltunk is a fejükre. A székely azonban más fajta. Konok, de talpig EMBER. Nem csak a tegnapra emlékszik, hanem a századokra is, mert a tudását tovább adja. Rendeltetéstudata van a világgal szemben, és ez már magában is tiszteletre méltó. Van zászlaja is. Van, és pedig régi. Nem támad a románokra, nem gyűlöli, nem pusztítja őket, bár okot találhatna rá bőven. Ezen okok töredékéért is pusztítottak már el országokat a történelem során, és a témában a XX. század – ide értve napjainkat is – viszi a prímet. Csak a létük kell nekik, az emberi élet, amiben nyíltan vállalható az, amiért apáik a vérüket adták. Ami pedig a honi diplomáciai megközelítéssel kapcsolatban eszembe jut, az az, hogy a vezető politikai megnyilvánulásokat elvártam, sőt többet sem tartanék ellenszenvesnek, de ez nem az én „szakmám”. Remélem, jó oka van a kormánynak, hogy csak ekkorát csapott az asztalra. Csíkbánfalva, szorítunk érted!

Fogarasi Miklós

Bakonybánk

Az adókról – röviden:
telekadó éves díja 4000-ről 5000Ft
helyi iparűzési adó 1,8% helyett 1,9%
ideiglenes iparűzési adó (eddig nem volt) napi 2000Ft
kommunális adó (évekkel ezelőtt volt, megszüntették, amikor bevezették a szemétszállítási díjat, amit közvetlenül a szolgáltató számlájára fizetünk, most visszahozták és a kukadíj is megmarad) 2000Ft/év
Egyhangúlag elfogadták.

Részletesen:

Előttük van egy tervezet, amin kiszámolták, hogy mekkora adóemelés mekkora bevétellel jár.

Polgármester: A telekadó most 4000Ft, maximum 6000 lehet.
Bellai Ferenc: Az 50% emelés.
Jegyző: Most 20Ft/m². Kérdés, akarunk-e változtatni. Adókedvezmények nélkül 800 000Ft lenne a bevétel.
Polgármester: Maradjon a kedvezmény. Az adót emeljük.
Nebehaj László: Hány telek van?
Bellai Ferenc: 188 adófizető van, benne van a papírban.
Nebehaj László: Kommunális adót hozzuk be. Egy pályázatnál számít, hányféle adót vetettünk ki, rászorulunk-e a pályázati pénzre. Ez az én véleményem.
Major László: Én meghagynám a kedvezményeket és a régi adókat is hagynám.
Az iparűzési adó 0,2%-os emelése 700 000Ft pluszt jelentene. Ne terheljük a lakosságot.

Bellai Ferenc. Az ideiglenes iparűzési adót muszáj belerakni?

Jegyző: Naptári naponként max 5000Ft, annak, aki nem ide fizeti az állandó iparűzési adót. Építőipari, bányászati tevékenységet végez adóéven belül 30 napnál több és 180 napnál kevesebb ideig. Egyéb tevékenységet végez, közvetlen bevétellel és nincs telephelye sehol. A kenyeres nem ide tartozik.
Polgármester: Ezzel csak az életünket bonyolítják. Az őstermelőknek nem kell iparűzési adót fizetniük aztán forgalmazhatnak 6 millió forintig évente/fő.
Bellai Ferenc: Ha kötelező ez az adó, akkor egyezzünk meg egy összegben.
Polgármester: 2000Ft-ot elfogadjuk?
Egyhangúan elfogadták.

Polgármester: Helyi iparűzési adó?

Major László: Én nem terhelném tovább a lakosságot semmilyen bevezetéssel és emeléssel.
Polgármester: OK, akkor marad, akkor nincs plusz pénzünk.
Major László: Akkor emeljünk és kedvezően változtassunk menet közben. Csökkenteni lehet.
Polgármester: Én is ezt akartam. Nem tudom, ez a különbség kisegít-e minket. 1,8%, eddig mindig ennyi volt. Max 2% lehet. 0,1%-os emelés 370 000Ft pluszt jelent. Legyen 1,9%?
Egyhangúlag elfogadva.

Polgármester: Telekadó. Itt emelhetnénk évi 1000Ft-ot, az 188 000/év. Senki nem örül neki, de gazdálkodni kell, emeltünk is, meg nem is. Telekadó 4000-ről 5000-re? 

Elfogadták. (Nebehaj László nem.)

Magánszemélyek kommunális adója.

Nebehaj László: 1000Ft/év/lakás.
Bellai Ferenc: Max 3000 lehet, ez éves szinten 500 000Ft, de ha jól alakul, akkor nem vetnénk ki.
Major László: Én nem javaslom semmiképp az új adókat. A telekadó legyen 6000Ft, ez 427 000 plusz, az iparűzési adó emelés 350 000, akkor ennyi elég. Ahogy most látszik a jövőben a pályázatoknál az lesz az első kérdés, hogy eladósodtak-e a múltban. Egy új adó bevezetésének papírmunkája 200 000Ft-ot elvisz.
Nebehaj László: Vessük ki a kommunális adót, még ha nem is hoz nyereséget.
Polgármester: Nehéz dolog, mindenképpen az. Akarjuk vagy nem, és menjünk tovább. Nincs jóléti társadalom, befejeződött, elmúlt. 2000Ft-tal 370 000 lenne a plusz. 2000Ft/év?
Elfogadták. (Major László és Nagyné Mariann ellenezte.)

Jegyző: Igazából az adórendeletet egyben kell elfogadni.

Polgármester: Összességében egyetértetek-e?
Egyhangúlag elfogadták.

Fogarasiné(ni

Lejárt határidejű határozatok, átruházott hatáskörben hozott döntések, előző ülés óta történtek  
röviden: falubeli ünnepek, óvónői pályázat, ravatalozó, kistérség, mozgáskorlátozott WC, sertéstelep, könyvtár, csereingatlan-szerződés, felső istálló,épületek biztosítása, ivóvízellátás, szemétszállítási díj

és hosszasan, egyenes adásban..  

Polgármester: Folytassuk.. A lejárt határidejű határozatokat zárt ülésen tárgyaljuk. Kiutaltunk egy fő temetési segélyt és 3 babapénzt. Előző ülés óta történtek..

Október 10-én Pákozdi Szabolcs a Kormányhivatal képviseletében tartott előadást. Utána volt egy ülés. Kértek embereket, akik ott fognak dolgozni. Mi is megtettük a szükséges lépéseket.
18-án volt egy állampolgársági eskü.
Az idősek napja jól sikerült, olcsóbb volt, mint tavaly..
23-án nem volt nemzeti megemlékezés Bánkon.

A munkaügyi központtal egyeztettem a jövő évi közmunkáról. 2 fő 8 órában 1 évre a kazánprogramban. 100 KW-os kazánt fával fűtenénk, egyedileg kellett rendelni, mert nem fért be az ajtón. A kazánt átalakították, bekötötték a kéményre, hétvégén a vízre is rákötik, vasárnap próbaüzem.
Bellai Ferenc: Rá lehet kötni a többi épületet is, amit a (Nebehaj) Laci felvetett?
Polgármester: Éjjel gázkazán fűt, hogy ne hűljön ki. Megpróbáljuk a fát összeszedni önkormányzati területről. Egy ilyen jellegű fűtést nehéz szabályozni, majd oda kell figyelni, ne legyen túl meleg.
Bellai Ferenc: Maga a kazán hőfokszabályzós?
Polgármester: Huzatszabályzós. Én inkább az emberekben bízok, akik kezelik.
Major László: A gázkazán kétkörös volt.
Polgármester: Rá lesz kötve mind a két kör, mert az épület két oldalán fut a két kör. Érdekes megoldás. Jövő héten többet tudunk erről is.

Polgármester: Kiírásra került az óvodai pályázat. Minisztériumi engedély kellett hozzá. December 7-ig kell elbírálni, eddig 3 jelentkező van. A 30. utáni héten meg kell csinálni az elbírálást. A kiírás Réde-Bakonybánk-Súr közösbe lett kiírva. Kell az igazgató, mint szakember, és mint illetékes. Ebben az évben már alkalmaznánk. A tankerületi igazgatóval is beszélnék a jelöltekről. Ha a képviselők itt lennének a meghallgatáson, az jó lenne. December 3-4-én, hétfőn vagy kedden délután? Legyünk többen is, jöjjenek el a jelentkezők. Kéne hoznunk egy döntést szakmailag.

Nagyné Mariann: A gyerek létszám az alapító okiratban 15 fő.
Polgármester: Módosítani kell 25 főre. Régen egy pályázat miatt maximálta a kistérség.
Jegyző: December 15-ig átveszi az állam és az alapító okiratok megszűnnek, újat kell írni. Intézmény fenntartói társulást kell alakítani, ha a három község csinálja. A kerületi tanfelügyelő szerint kb 10 nap lesz rá, hogy törvényesen összerakjuk, technikailag fogalmunk sincs róla.
Polgármester: Óvodapedagógust továbbképzésre kellett küldeni, de nem mehetett, mert akkor nincs itt óvónő.
Nagyné Mariann: Ő védett korban van. Van még ilyen?
Jegyző: Igen, létezik.
Polgármester: Az óvodának kell számítógép, mert a régi tönkrement. A Kistérségtől igényeltem egyet.
Egy tatabányai vállalkozó játékokkal szeretné segíteni az óvodát. Telefonszáma megvan, kültéri és fejlesztő játékokat adna és kistelepülést keresett.. Alapítványon keresztül segítene. Már volt is itt, az óvónővel már beszélt.

Polgármester: Megkezdődött a ravatalozó felújítása. Közben véletlenül vettem egy újságot és találtam egy használt ablakokat forgalmazó céget Szombathely mellett.

Bellai Ferenc: Amit én mondtam, nem nézted meg?
Polgármester: Nem, nem néztem meg. Ezek ausztriai faablakok, új tokkal, megfelelő méretben. Három ablak kellene.
Bellai Ferenc: És ajtó..
Polgármester: Megnézzük, nem tudom, méretben van-e, csak telefonon beszéltünk. Jövő hét csütörtökön elmennénk. Akkor faablak lesz.

Polgármester: A kistérség kért 233 000Ft-ot fizessünk be iskolamegmentés címszóval, hogy tudjanak béreket fizetni.

Jegyző: KTKT határozat született róla.
Polgármester: Van régi elfekvő pénzünk, 600 000Ft a gázépítés idejéből a Bakonyi Önkormányzatok Szövetségében – valamekkora kerettel működik – 249 000Ft átjött belőle.
Major László: ’96-ban a tízéves garanciális javításra lett félretéve, a gázépítő számlán lett zárolva.
Polgármester: Meg valami betét is volt ott lekötve.
Jegyző: Az még nincs felbontva.
Polgármester: 27-én újra lesz kistérségi ülés.
Bellai Ferenc: A bement pénz kinek a béréhez kellett?
Polgármester: Az összes bér ki legyen fizetve. Megint kiírtak 95 000Ft-ot.
Major László: Ez most mi?
Polgármester: A tervezetten felül csak kiszámolták.
Jegyző: Majd tisztázzuk, hogy miből adódik.
Polgármester: Aki egyetért, hogy átutaltuk a 233 000Ft-ot, az szavazzon.
Egyhangúlag elfogadták.

Polgármester: A mozgáskorlátozott WC a szociális program része, talán nincs jelentősége, de akkor bukik az egész program. A pénzügyi rész elúszott a kistérségen. Ez egy régi projekt, még 2010 előtti program volt. A Gádor Kft. adott ajánlatot. (Itt mondott árat, de nem tudom, szabad-e ilyet megírni..) Mára ígérte, hogy felméri. Vízvezetéket és szennyvizet szerel és beépíti a WC-t.

Juhász úr is adott árajánlatot, falat húz, ajtót beépít, csempéz.
Szerintem ez nem lesz olyan drága, mint az ajánlat. Csatkának 180 000Ft-ba került a felszerelés+vízszerelés+járólap és csempe már félrerakva.
Megbeszéltük, hogy legyen zuhanyzó, akkor kéne bojler is és ráköthetnénk a szennyvízkifolyásra. Átfolyó gázbojler kellene.
Bellai Ferenc: 125 literes elég.
Polgármester: A bojlerben kihűl a víz, az átfolyós csak annyit melegít, amennyi kell.
Nebehaj László: Van őrláng, elő kell melegíteni, én is azt mondom, gázos, átfolyós.
Polgármester: Ha támogatjátok a zuhanyt, amit régen beszéltünk, akkor megvannak a tervek, 50 000Ft-ba került, november 30-ig van határidő.
Major László: Mennyi pénz kellene erre?
Polgármester: Én 600 000Ft-ra saccolom.
Bellai Ferenc: Valamit kellene kezdeni vele.
Major László: Hadd menjen!
Polgármester: Ha most nem csinálnánk meg, az egész projekt bukna, azt meg nem szeretnénk.

Polgármester: A sertésteleppel újra baj van. A kiszabadult kutyák más kutyáját széttépték. Vasárnap este engem hívtak, mondtam, ez rendőrségi ügy.

Jegyző: Írásbeli bejelentés kell.
Polgármester: Az már megoldódott.
Jegyző: Értetlenül állok az együttműködés maximális elutasításával szemben.
Polgármester: Kimentünk, jegyzőkönyvet vettünk fel és nem tartják be.
Jegyző: Utolsó lehetőség. Kedden találkozzunk vele.
Polgármester: Valamelyik nap beszéljünk vele.
Major László: Állattartási szabály változott.
Jegyző: Állategészségügyi Hatósághoz lehet felírni. Kétszer beszéltünk vele. A Környezetvédelmi Hatóság jogköre a trágya elhelyezés problémája.
Major László: Tudom, a testület semmit nem tehet.
Jegyző: Felszólítjuk és kész.

Polgármester: Munkaügyi továbbképzés volt. Nagyon érdekes és értékes, ingyenes volt, mert a munkavédelmi bírságokból fedezték.

Jött a Megyei Könyvtártól egy megkeresés. Megállapodást kell kötnünk, december 26-ig kell jelezni az igényt. 690 000Ft/év támogatást kapnánk.
Major László: Állami pénzek?
Jegyző: Olyan, mozgókönyvtári támogatás és közvetlenül a településekkel szerződik és számol el.
Polgármester: Én már kitöltöttem az űrlapot.
Nagyné Mariann: Mire lehet felhasználni?
Polgármester: Pénzbeli támogatás, arra fordítod, amire akarod. Önkormányzatnak jön a pénz, akár bérre is költheted, csak könyvtárral kapcsolatos legyen. Egyetértünk?
Egyhangúlag elfogadták.

Polgármester: Van itt egy csereingatlan-szerződés előkészítve.

Major László: Nem az én időmben készült, hanem később.
Polgármester: De már elő volt készítve helyrajzi számokkal.
Major László: A TSz adóssága volt, kijelölték a felszámolót is, aztán jöttek a választások, én nem tárgyaltam vele.
Polgármester: Akkor nem volt rá pénzünk, megvette más olcsón. Mindegy, de az önkormányzat vegye az utakat vissza, hogy használhassuk. Az ügyvédnő előkészítette a cserét, át kell nézni, mi van benne.
Bellai Ferenc: Mit kéne cserélni?
Polgármester: Árokpartokat adnánk az utakért, 21 ingatlan.
Bellai Ferenc: Utakat hogy lehet megvenni?
Polgármester: A földek közti utak kárpótlásként lettek kiadva.
Major László: A földkiosztó bizottság hibája.
Polgármester: Akkor elfogadtuk, most nem mennék bele.
Jegyző: A gazdák részéről igen jelentős igény jelentkezett, hogy a stratégiai utakat az önkormányzat vegye vissza.
Bellai Ferenc: Nem az út tulajdonosa kereste meg a falut?
Polgármester: Nem, eddig pénzügyi vonzata nem volt.
Bellai Ferenc: Akkor jó, akkor érdekeket képviselünk.
Polgármester: Kb másfél év múlva lett előrelépés. Itt fel van sorolva szám és hely szerint.
Nebehaj László: Ő felméreti és átíratja, az önkormányzatot nem terheli semmi.
Polgármester: Most ennyi előrelépés történt.

Polgármester: A bakonyszombathelyi Árpád vendéglő ebédszállítási ajánlatot tett, de szerintem most nem aktuális.

Megvehetnénk a felső istállót és rendbe tehetnénk. Lenne hely a traktornak és a fának, amit szedünk. Vásároljunk-e vagy ne?
Major László: Mennyi lesz? Van rá pénzünk?
Polgármester: Nem kellene egyszerre és pályázhatnánk is. Az elejét lebonthatnánk, hatalmas épület.
Bellai Ferenc: A múltkor már beszéltünk róla.
Major László: Mennyi az ára?
Polgármester: 300 000Ft.
Major László: Kell értékbecslő?
Jegyző: Nem, ennyit kér és kész.
Polgármester: Kőépület, a falak állnak, a tetőt kell lecserélni.
Bellai Ferenc: Gyarapodna az önkormányzat vagyona, rendben lenne a terület is, apránként gyarapodjunk.
Polgármester: Kössünk szerződést?
Egyhangúlag elfogadva.

Polgármester: A biztosító megkeresett, hogy emelne a díjon. A hivatal, könyvtár, kastély, óvoda, minden benne van, itt az árajánlat. Szerintem ne váltsunk biztosítót.

Bellai Ferenc: Én is meg vagyok elégedve velük.

Polgármester: Volt vízmű tájékoztató a közkutak megszűnése miatt. Szorgalmazni kell a rákötéseket. Július 1-ig kedvezményes a rákötés a vízhálózatra. A közkutakat vízórásítja és az önkormányzat fizeti a díját.

Kisebb vita arról, hogy eddig ki, milyen mértékben fizetett érte.

Polgármester: Székesfehérváron KDV ülés volt. Határozatképtelenség miatt jövő hét szerdán megismétlik. 

Meg kell szavaznunk a szemétszállítási díjat. Kb 30 000Ft/év. A szemétégető megépítésén még mindig vitáznak. Most már Oroszlány is szeretné.
Finta úr a Családsegítő Központból szólt, hogy beindul a házi betegellátás és ápolás.
A kultúrba elkészült a három asztal, 84 000Ft lett.

Kötelező lesz a kutyacsipezés.

Jegyző: Összevezetéses kutyaoltás keretében nem megy.
Polgármester: Az állatorvosok tanácskoznak és talán körbejárnak egy év alatt.
Ünnepi nagygyűlés volt Tatabányán, minisztériumi előadással a 2014-20-as évekről.
Visszahozták a telefonközpontunkat.
Múlt szombaton voltunk színházlátogatáson a betervezett költségvetés nyugdíjas és Vöröskeresztes támogatás terhére.

Ennyi. 

A beszámoló elfogadásáról elfelejtkeztek.

Újabb szünet.

Fogarasiné(ni 

Jöjjön a kistérségi változásokról a párbeszéd.

Jegyző: Én sem tudok többet. A kiadás részét tudjuk, a bevételit nem. Kötelező feladatok lesznek. A legnagyobb kiadás a közös hivatal. Nem tudjuk a létszám és összeg mekkora lesz. Napközihez hozzájárulás jövőre nem lesz. Az óvodát nekünk kell fenntartani, de nincs törvény arról, hogy miből. A személyi részt az állam fizeti. Az étkeztetés az önkormányzatnál marad, normatíva van rá.

Polgármester: Kistérségi óvodák? Ezek mendemondák.
Jegyző: Tervezetek, még semmit sem tudni. (Itt tett egy kis kitérőt a köznevelési törvényre..) Az a kérdés, hogy magunk csináljuk vagy a közös hivatalt fenntartó szövetség, mint eddig? A szakmai feltételeket a három falu teljesíti, meg kell fontolni, milyen feladatokat akarunk közösen.
Polgármester: A kistérség megszűnik, de a társulási tanács nem szűnik meg, azok mi vagyunk, a polgármesterek. Annyira kusza és érdekes, hogy most mi van.
Jegyző: Maga a társulás nem kap több támogatást. Az első félévet a tagközségeknek kell finanszírozni. Június 30-ig kell elszámolni. Irányelvek vannak, hogy szigorú gazdálkodás legyen.
Bellai: Hiányzó milliók?
Jegyző: A társulási szerződés kötelez minket, hogy a végén a tagok lakosság arányosan fizessék meg a mínuszt.
Major: 2002-2006-ban bekényszerítettek minket azzal, hogy több pénzt adtak, ha beléptél a kistérségbe. Benne van Bakonybánk önrésze is.
Polgármester: Akkor ezzel az iskola és óvoda működése kevesebbe került. Mostanra az óvoda számítógépe tönkrement, a könyvtárban nincs is. Beadtuk a felosztáshoz az igényünket. Lesznek még viták, ami nem kerülhető el. Ha az állam szünteti meg, akkor fizesse az állam a végkielégítéseket.

És elrendelték az első szünetet.

Fogarasiné(ni

A novemberi képviselőtestületi ülést oly sok napirendi ponttal írták ki és olyan sokáig tartott, hogy inkább részletekben írnék róla. A képviselők teljes létszámban jelen voltak, a polgármester megállapította, hogy az ülés határozatképes.  A vagyonnyilatkozatokat leadták, a napirendi pontokat elfogadták.

Elsőként a körjegyzőség és az önkormányzat ¾ éves pénzügyi jelentését vették górcső alá. A gazdaságisok megpróbáltak válaszolni minden kérdésre. Költségtérítés, bérlet, cafeteria, információhordozó, kis értékű tárgyi eszközök, vízdíj, telefondíj.

Polgármester: Nem mutat rossz képet, nem ugrik meg egyik sem.
A jelentést egyhangúlag elfogadták.

Utána az önkormányzati jelentés következett.  

Polgármester: Mindenki látja, ebben sincsenek kimagasló különbségek. Gyakorlatilag megfelel. 9 hónap alatt 71,18%-a az éves tervnek.
A képviselők az összes sort átnézték, kitárgyalták, rákérdeztek
Nebehaj László: függő bevételek,
Polgármester: szennyvíz,
Nebehaj László: kistérségi kiadások, szociálpolitikai juttatások, céltartalékok,
Major László: függő kiadások,

Nebehaj László: személyi juttatások,
Bellai Ferenc: hulladékgazdálkodási társulásnak fizetendő tagdíj,
Major László: Bursa Hungarica,

Nebehaj László: önkormányzati lakbér,
Major László: közhasznú munka,
Nebehaj László: biztosítási díjak,
Major László: lakástámogatás,
Polgármester: BM-es kazántámogatás,
Bellai Ferenc: központi ügyelet, pedagógiai felügyelet, helyi Vöröskereszt, időskorúak járadéka, közgyógyellátás,
és a gazdaságisok válaszait elfogadták.

Polgármester: A költségvetés, ami el lett fogadva, ez annak az elköltése. A tervezetthez képest hogy alakultak a bevételek, kiadások. Általában látszik, hogy a támogatásoknál, segélyeknél mindenhol átléptünk a célokon. Ezért kell módosítani. Szerencsés, hogy most többet foglalkozunk vele, a jövő évi könnyebben megy.

Major László: Szerintem fogadjuk el.
Polgármester: Összességében nem mentünk el, a vége jó, nincs még 75% sem.
A beszámolót és a módosítást egyhangúlag elfogadták.

A 2013-as költségvetési koncepció tárgyalása közben is nézték a sorokat.

Polgármester: Az a baj, hogy a bevételeket nem ismerjük. Az önkormányzat saját bevétele az iparűzési adó, állami pénzek és pályázati pénzek.
Nebehaj László: Ennek van határideje?
Polgármester: A költségvetés elfogadásának március vége.
Gazdaságis: A koncepciót november végéig, a költségvetést március végéig.
Bellai Ferenc: Bevételek?
Gazdaságis: A költségvetési törvény elfogadása után.
Nebehaj László: Koncepciónak jó.
Polgármester: Telefondíj, gázdíj, tűzoltó felülvizsgálat.
Nebehaj László: Érintésvédelmi felülvizsgálat megvolt?
Major László: Az én időmben megvolt az összes épületre.
Nebehaj László: Ennek ki tud utánanézni?
Polgármester: Bent van a szekrényben.

Major László: Iskola, óvoda…
Polgármester: Óvoda/fő. A pedagógusbéreket állja az állam.

Itt a megbeszélés elkanyarodott a kistérség megszűnésével és az új társulás létrehozásával kapcsolatos problémákra. De utána szavaztak.

Major László: A koncepciót fogadjuk el.
Polgármester: Elfogadjuk?
Egyhangúlag elfogadták.

Fogarasiné(ni