Idézőjel - 2013. június 13.

 2013.06.17. 20:55

Csütörtökön Közmeghallgatás (Falugyűlés) volt. Bár én eddig azt hittem, ez két különböző dolog, most sikerült egybemosni. Az érdeklődés sem volt nagy, előrelátóan a terem is csak félig volt berendezve. Egy újságíróval kiegészülve huszonöten voltunk.

Röviden összefoglalva a polgármester kifejtette, hogy azért most tartják, mert várni kellett a szennyvízcsatorna projekt aláírására a társulás és a kivitelező között. Most, hogy ez megtörtént, felgyorsulnak az események. Rögtön a jövő hét pénteken lesz is egy ünnepélyes megnyitó, ami maradjon ünnepélyes, ezért a kényes kérdéseket most beszéljük meg.

Utána Pölöskei úr tartott egy beszámolót, miszerint az állam magára vállalta az önrészt, ezért a csatorna-beruházásért nem kell fizetnünk, viszont az egyméteres csonktól a házig-emésztőig igen, vázolta, hogy 480 nap alatt befejeződik az egész és a próbaüzemen is túlleszünk végre, és válaszolt a kérdésekre, hogy a befizetett pénzekkel majd a projekt lezárása után számol el mindenkivel egyénileg.

Távoztával a polgármester ejtett néhány szót a tavalyi évről és az idei tervekről, érintve az ünnepségeket, az adótervezetet, a közmunkásokat, az óvoda helyzetét. Végül válaszolt a felvetődött kérdésekre-problémákra. Vagy legalábbis megpróbált.

És most részletesen:

Pölöskei József: Visszatekintés a múltra, kitérő a jelenbe, a jövőről majd jövő pénteken, amikor is jelen lesz a kivitelező képviselője is. Már ’95-ben felvetődött a gondolat a szennyvízcsatorna építéséről. A sikeres pályázat után 2011. december 11-én írtuk alá a támogatási szerződést, 84% uniós támogatással. Idén május 31-én aláírtuk a kivitelezői szerződést a Swietelsky Magyarország Kft-vel.
480 nap alatt be kell fejezniük a próbaüzemet is, különben napi kötbért fizetnek.
Országosan 300 hasonló projekt fut, csak 10%-uk ment gördülékenyen, ilyen az uniós rendszer. Kormánykoordinátort jelöltek ki hozzánk, aggódva figyeltük, mit jelent ez. Utána részt vettünk egy koordinációs tárgyaláson, ahol megnyugtattak, hogy csak segíteni fogják a gyorsabb ügyintézést, különben minden döntést hagynak helyi szinten.
Kormányhatározat született, hogy az önerőt a kormány saját költségvetésből rendezi – akkor veszem készpénznek, ha itt lesz a 160 millió guruló forint.
E szerint a lakosok által befizetett 250ezer forintokból szeretnénk finanszírozni a rákötéseket. A befizetett összeg egy az egyben rendelkezésre áll, az elszámolásra a beruházás után kerül sor, annak arányában visszaadjuk a pénzt.
A kivitelezésben résztvevő minden érintettet meghívtunk a jövő heti ülésre 17.00 órára.

Polgármester: Megvan az ütemezési terv. Februárban már próbaüzem lesz. A tisztító 40%-tól már működik.

1.felszólaló: Púpos a falu, hogyan fogják ezt kezelni? Bábolnán is feljött a szennyvíz, itt gondoltak erre?

Polgármester: Azért ezt mérnökök tervezték meg és a falu adottságait figyelembe vették. Ott másról is szó volt. Ez egy zárt rendszer, ide eső nem megy bele, mert a biológiai élet megszakadna, még a szag sem jöhet ki. A tisztítás bizonyos kapacitásra van tervezve, ezért próbáljuk, hogy minél többen kössenek rá. 
Pölöskei József: Egyetlen végátemelő van tervezve, a többi gravitációs elven működik. Egy felmérés alapján döntöttek, amit a Győri Egyetem végzett. Ezért elég sok földet fognak megmozgatni, hiszen lesz, ahol 3 méter mélyen megy a csatorna. Azt kitermelik, de nem lehet mindet visszadolgozni, még azt is el kell helyezni valahol.

2.felszólaló: A 250 ezer Ft egyes házakra lebontva mit jelent?

Polgármester: A bekötést finanszírozza belőle a társaság, a többit a tulajdonos visszakapja.

3.felszólaló: A kertben mit fognak felásni? A nagy derítőre csatlakoztatják?

Polgármester: A szakemberek ezt mindenütt megoldották. Vannak kivitelezési és tervezési engedélyeik, ezért jobb lenne egyszerre megrendelni és megcsináltatni.

3.felszólaló: A gödörrel utána mi lesz?

Polgármester: Jobb lenne betemetni, de ez egyéni dolog.

4.felszólaló: A kint levő felesleges földet bele lehetne hordani, nem?!

Major László: Ha jól értem, akkor az egyméteres csonkig ingyen van. Utána a tulajdonos egyénileg vagy szervezetten ráköt a csatornára. Aki fizetett, az a maradék kb 200ezer Ft-ot visszakapja. De ki dönt a kerti rákötésről?

Polgármester: Szervezetten kéne csinálni.
Pölöskei József: Aki nem köt rá, annak fizetnie kell talajterhelési díjat. A kivitelező cég egy kaptafára megcsinálja, ennél olcsóbb nincs. Ne legyenek illúzióink, a kivitelező a gyártótól veszi a csövet és 40% listaár kedvezményt kap. A 250ezer Ft-ból mindig is terveztük, hogy az 1 méteren túl is fizetjük. Nem vagyok bizalmatlan, nehogy félreértés legyen, de van, hogy nem érkezik meg a pénz az államtól. Egy biztos, a 250ezer Ft fölött nem fogunk kérni semmit. A végén mindenkivel egyénileg fogunk elszámolni.

Polgármester: Többen megkerestek, hogy mennyi az összeg, amit a bekötésért minimum fizessen. Pontosan nem tudom megmondani. De pont az ilyen kérdések miatt egy kicsit nagyobb érdeklődésre számítottam.

3.felszólaló: Speciel sokan nem tudták, hogy lesz gyűlés. Délután én is körbetelefonáltam. Egy szórólapot be lehetett volna dobni, biztos többen lettünk volna.

Polgármester: A következő péntekre mindenki kap meghívót.

2.felszólaló: Ki lesz az üzemeltető és ki állapítja meg a szennyvízdíjat?

Pölöskei József: Országosan csökken az üzemeltetők száma, a hulladékgazdálkodási törvényben meg van határozva, hogy ki lehet. A környéken 3 cég van. Díjmegállapítás? Ezt ma senki sem tudja. Korábban önkormányzati hatáskörben volt, most az állam elvette. A szennyvíztisztító teljesen automata rendszerű, csak felügyeletet igényel, ez akkor is két ember, akiket fizetni kell. Minél többen kötnek rá a csatornára, fejenként annyival kevesebbe kerül. Hozzátenném, faluhelyen még mindig fegyelmezettebbek az emberek, mint városon.
Polgármester: A mű nagyon steril, volt alkalmunk látni egy látogatáson. Az élővilágba visszakerülő víz a Bakony-érbe fog folyni, eső és áradás nem kerülhet bele.

1.felszólaló: Két polgármester és egy újságíró is jelen van, ezért most elmondanám. Három éve harcolok ezért, most végre intézkedjenek. Szégyen és gyalázat, ami a buszpályaudvaron van Kisbéren. A Volán igazgatóság és Kisbér egymásra mutogat, hogy a másik a felelős. A váróterem és az egész pályaudvar katasztrofális. A rendőrség éjjelente odaküldi az embereit, akik elkergetik a fiatalokat és a hajléktalanokat, de a rendőrök távozása után visszamennek. Czunyiné is égre-földre ígérgette, hogy meg lesz oldva, de máig nincs megoldva a WC kérdése sem. Egyszerűen szégyen a XXI. században. Én már a 24órát is felhívtam. Utána le is mondtam az újságot, mert két fényképet jelentettek meg, ahogy jönnek ki az emberek a váróteremből a buszhoz, de mindkettő alatt más cikk volt, játszótérépítés meg valami más. A pályaudvarról csináljanak átjárót a kórházhoz, ne kelljen annyit kerülni. Csak pár métert kell lefoglalni a telkekből. A környező önkormányzatok is segítsenek bele a munkába.

Polgármester: Köszönjük az észrevételt. Továbbítani fogom a kisbéri polgármesterasszonynak. A Volán és Kisbér már egyeztetett az ügyben, biztos jó úton halad a dolog. Az átjáró Kisbér belügye, innen nem tudunk beleszólni, hogy megegyezzen a tulajdonossal.

Ezen a ponton Pölöskei úr és az újságíró távozott.

Polgármester: A 2. és 3. pontot vehetjük egybe. A költségvetés elfogadásakor alapelv volt a gazdálkodás hatékonyságának fokozása, hogy ne legyen hitelfelvétel. Likviditási gondok nem is voltak. Simán ment az óvoda finanszírozása, az önkormányzat fizette az általános iskolások tankönyveinek az árát és a bérletek díját. Támogatta a középiskolásokat. Megtartotta az ünnepségeket.

Nézzük a költségvetést. Az idei évre tartalékkal jöttünk át, mindent ki tudtunk időben fizetni és az előírásoknak megfelelő színvonalon láttuk el a feladatainkat.
6 millió Ft adóbevételünk volt, a többi az államtól jött. Közmunkaprogramra 13 millió Ft-ot térített a munkaügyi központ. A belvíz-elvezetés keretén belül vettünk traktor, pótkocsit és fűkaszát a munkához. A másik program az illegális hulladéklerakó felszámolása volt.
Fizettük a körjegyzőséget, a fogorvost és a nyugdíjasklubot.
A 2013-as költségvetési tervezet a központi pénzeken alapul. Az állam fizeti a zöldterület gazdálkodást, közvilágítást, a köztemető és a közutak fenntartását és egyéb kötelező önkormányzati feladatokat. Ide tartoznak még a gyermekvédelmi kedvezmény, az étkeztetés térítés kedvezmény, pénzbeli szociális ellátások.
Az adókivetések is változtak, bevezettük a kommunális adót, megemeltük az iparűzési és telekadó mértékét. A gépjárműadó egy részét elviszi az állam. Bérleti díjak, kamatok nem képeznek nagyságrendet. Nagyon nehéz év vár az önkormányzatra.
Az idei közmunkaprogramban 18 főt foglalkoztatunk, kb. 15millió Ft támogatással.

Itt tért vissza az újságíró.

Polgármester: Mivel ilyen keretek között még nem találkoztunk, így bemutatnám az új képviselőket, akiket tavaly szeptember elején választottunk. Nagyné Farkas Mariann, Major László, aki egyben alpolgármester is és Bellai Ferenc, aki sajnos nem ér rá, mert dolgozik.

Az óvodában megpróbálkoztunk az óvónői létszám feltöltésével. A kistérségi hivatal szerepének csökkenése ellenére a kistérség működésében hagynánk az óvodát. Ha megszűnik a kistérség, akkor az óvodát haza kell hozni, de a közös községekkel együtt fogjuk tovább üzemeltetni. A meglévő kültéri játékokat cseréljük és javítjuk az idén.
Január elsejétől megalakultak a járások, sok változást nekünk nem hozott. Február elsejétől Réde-Bakonybánk-Súr közös hivatal is megalakult, Rédei közös hivatal a neve. Szerintem minőségi változás történt az ügyintézés terén. Beindult és jól működik a házi gondozás.
Van egy határon átnyúló pályázat – „Takarítsuk ki a Duna mentét” néven. A Duna két oldalán 50 km-es sávban csatlakoztak hozzá települések, köztük mi is. Komoly pályázat, komoly pénzekkel, próbáljuk a magunk hasznára fordítani. Szervezünk egy napot, valamelyik szombaton, megigazítjuk a virágágyásokat és összeszedjük a szemetet.
Falunapot és faluvacsorát tartunk július 6. szombaton, a szervezés megkezdődött.
Van-e valakinek kérdése?

5.felszólaló: A temetői felújításban, lehet-e a temetőben illemhelyet kialakítani? Vagy nincs rá pénz?

Polgármester: Először benne volt, hogy kialakítjuk. Nem nagyon könnyen, de meggyőztek arról, hogy nincs értelme, ha nyitva hagyjuk, lerabolják és télen lefagy, ha zárva van, akkor meg nincs értelme. Hallgattam azokra, akik azt mondták, ne csináljuk, meggyőztek arról, hogy nincs értelme.

3.felszólaló: Megint repedezik a fal, áll az építkezés, mikor lesz így kész?!

Polgármester: Tavaly kötöttünk szerződést, hogy június végéig lesz kész. Belül jobban látszik, hogy halad. Tavasszal is csúszott az időjárás miatt, én bízom abban, hogy minél előbb elkészül. 

3.felszólaló: A lépcsőt minek kellett szétverni?

Polgármester: Nincs szétverve, csak burkolatcsere lesz.

1.felszólaló: A faszerkezetet ki csinálja?

Polgármester: Az a vállalkozó dolga, hogy kivel csinálja.

1.felszólaló: Csak szép legyen!

Polgármester: Én azt gondolom, szépnek kell legyen.

6.felszólaló: Télen dolgoztak, amikor megfagytak, most jó idő van, most meg nyaralnak. Csak bízhatunk benne, hogy az idén készen lesz. A kannák is tiszta malterok.

Polgármester: Amikor megkaptam az üzenetet, akkor megbeszéltem velük, hogy mossák el. A malteros vizet se öntsék a fa alá. Valakinek tartani kell az egészért a hátát.

1.felszólaló: Itt szeretném megköszönni a képviselőtestület munkáját és külön öröm, hogy végre egy pedagógus is van a testület tagjai között.

Polgármester: Az utóbbi időben változott a fegyelem, hasznosabban töltjük a napot. Aki kritikus volt, mostanra nagyon szépen teljesít, beállt a sorba. A zöme azért dolgozik rendesen. Le a kalappal, akik itt dolgoznak. Van, aki nagyon aktív, mindig csinál valamit. Azt a pénzt, amit kapnak, úgy gondolom, meg is dolgoznak érte. Az a lényeg, hogy értelmesen vannak foglalkoztatva.

7.felszólaló: Mi készül a Jókai utcánál?

Polgármester: Patkányfészek volt az épület, az önkormányzat megvásárolta. A hó benyomta a tetejét, most javítás alatt van. Az eszközeinket úgysincs hol tárolni, így a traktornak is lenne hely. Már hordtunk be fát is, nehogy ellopják. Erre nincs elkülönített pénz, de mindig csak csöppen egy kicsi. Ha a tetőszerkezet elkészül, akkor használjuk, az esztétikára most nem adunk.

7.felszólaló: Ha a Bakonyszolg megszűnik, akkor mi lesz velünk?

Polgármester: Valaki biztos lesz, aki elszállítja a szemetet, a díjak meg hatósági árasak. A szolgáltató idei költségvetése mínusz 17 millió Ft. A gyűlésen én egyedül maradtam, nem szavaztam meg, de leszavaztak. Szerintem nem szabad mínuszos költségvetést tervezni.
Jegyző: A Bakonyszolg tulajdonosa öt kis önkormányzat és a Remondis. Kormányzati döntés, hogy a hulladékszállítás többségi állami tulajdonban legyen. A Bakonyszolg akár megmarad, akár nem a szolgáltatásért mindenképp fizetni kell, a tulajdonosi szerkezet itt nem érdekes. A meglévő szerződések vagy folytatólagosan érvényben maradnak, vagy újra kell kötni őket. De Bakonybánk tagja a Közép-Duna vidéki hulladékgazdálkodási társaságnak. Ha valakinek a szolgáltatója kiesik, akkor egy másik átvállalja.

1.felszólaló: Én havonta egyszer teszem ki a kukát, mégis teljes árat fizetek. Van, aki minden héten kirakja, és semmit nem fizet. Ezzel nem lehet semmit sem kezdeni?

Jegyző: Sajnos, annak statisztikailag kiszámolt mennyisége van, hogy átlag mennyit szemetelnek. Az árat is így alakítják. Azt meg tudom mondani, hogy ki nem fizet, de az nem nyilvános adat. Ez adó módjára behajtható díj, de ha valakinek nincs fizetése, akkor nincs miből letiltani sem. Az elmúlt időben mégis elég hatékonyak voltunk a hátralékok behajtásában.

2.felszólaló: A jegyző úrtól szeretnék kérdezni valamit, így megspórolnék egy levelet. Patkányt találtam az udvaromban és tudom, hogy honnan jött. Ott van az a hatalmas nyílás a falban. Akármilyen vadállatok tenyészhetnek ott. A kémény is ferde és csúnya és életveszélyes. Valamit kellene tenni, kérem, hogy foglalkozzanak vele.

Jegyző: Más ügyből kifolyólag már átgondoltam a kérdést. Az ingatlan végrehajtás alatt van, pillanatnyilag még a tulajé, de már árverezik. Ezért nem intézi senki a fenntartást, nincs rákényszeríthető tulajdonos. Az önkormányzat elrendelheti a patkányirtást és megelőlegezheti a költségeket, de nem fog visszajönni a pénz.

Többen: És az a félig kidőlt kerítés a főúton?

Jegyző: Ott is a tulajdonosi felelősség lép életbe. Nekünk nincs jogunk lebontani. Építésügyi kérdésben a komáromiak döntenek. Van határozatunk, ami jogerőre emelkedett, de a tulajdonos nem bontotta le, újabb bejelentést tettünk, folyamatban van az ügy.

Major László: Birtokháborítás nélkül bedönthetnénk a kertjébe a kerítést életveszélyre hivatkozva és akkor nem dőlne senkire, aki elmegy a járdán.

Polgármester: Foglalkozunk még a dologgal.

Polgármester: Ha nincs több kérdés, akkor jól kiveséztük a dolgot. Tényleg egy családias beszélgetés volt. Köszönöm a megjelenteknek és viszontlátásra.

 

Fogarasiné(ni

 

A bejegyzés trackback címe:

https://bankraforgo.blog.hu/api/trackback/id/tr535366223

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nagyera 2013.06.18. 12:43:11

Háborog a lelkem, persze ez legyen az én problémám, de Emberek ébredjetek már fel!!!
Nem lázítás a célom, csak egy kicsit gondoljunk bele, politikusaink úgy döntenek a saját fejünk felett kétharmaddal, hogy semmit nem tudunk tenni. De azt elnézni, hogy a velünk együtt élő és közvetlenül értünk kellene, hogy tevő emberek, akik minket kellene, hogy képviseljenek semmibe vegyenek bennünket, Önöket, Titeket, az oly mértékben felháborít, hogy nem tudok az események mellett szó nélkül elmenni.
Nehezen tudom elképzelni, hogy egy tisztességesen meghirdetett falugyűlésre 25-en menjenek el, vagy ha ez valóban így van, akkor még nagyobb a baj! Évi egy alkalom, ahol mindenki elmondhatja búját, baját; ahol egy közel nyolc éve tartó pályázati-csatornás-hercehurca végére pont kerül azzal a bejelentéssel, hogy a kivitelezés elindul. Ekkora a közöny és érdektelenség, vagy hitehagyottá válás?
Csak néhány reakció, tömören, pontokba szedve –főként a szennyvíz projekt kivitelezéssel kapcsolatban - az olvasottakra:
1. Amikor a 250 000 Ft-os befizetéseket kezdeményezték, mindenkit úgy tájékoztattak hosszú éveken keresztül, hogy az önerőhöz kell, amely összeggel rendelkeznie kell a településnek, mely a pályázatban szerepelt.
2. Az önerővel egyező összeget a kormány biztosítja.
3. A befizetett a 250 ezer forint fedezi a házi bekötéseket.
4. Az utóbbi 3. pontból következik, hogy az állam által biztosított önerő szintén fedezi a házi bekötéseket.
5. Egy kérdésem maradt:
- miért nem fizetik vissza az önerőbe befizetett lakossági befizetéseket?
6. A házi bekötés megegyezik a kivitelező szerződésében szereplő, kerítésen belüli 1 méter beállással. Ez nem egyezik meg az egy méteren túli bekötéssel, ami házanként abszolút eltérő lehet és egyénileg megoldandó. Lehet szervezetten, egyéni szerződések megkötésével, és egyénileg fizetendő.
7. A házi bekötésektől történő rákötések egyedileg kivitelezhetőek, nem kell – sőt van ahol kizárólag tilos - a projekt kivitelezőjével megcsináltatni, sőt a kivitelezővel kötött szerződés értelmében a kerítésen belül egy méterig terjed az ő lehetősége.
8. Abban egyet értek, hogy a házi bekötések kivitelezése szervezetten is működhetne, de ebben az esetben több helyről bekért árajánlatból válasszák ki a legkedvezőbbet. De ha bárki úgy dönt, hogy maga elvégzi ezt a munkát, azt is megteheti.
Pölöskei polgármester:
„A 250ezer Ft-ból mindig is terveztük, hogy az 1 méteren túl is fizetjük. Nem vagyok bizalmatlan, nehogy félreértés legyen, de van, hogy nem érkezik meg a pénz az államtól. Egy biztos, a 250ezer Ft fölött nem fogunk kérni semmit. A végén mindenkivel egyénileg fogunk elszámolni.” – ez a kijelentés több sebből vérzik és törvénytelen.
Megfontolandó:
- Az egyéni elszámolás legegyszerűbb módja: a befizetett összegek visszafizetése kamataival együtt.
- A polgármestereket felhatalmazni árajánlatok bekérésére, a kerítésen belüli egy méteren túli rákötések kivitelezésére (ár/m).
- Egyéni megoldást választani.

Természetesen ez az írás nem lesz kedves néhány olvasónak, hisz rákötési kötelezettséget vállaltak a pályázatban, ez főként úgy válik biztosítottá, ha kész megoldást kínálnak, de gondolja meg mindenki, hogy mit ír alá és mihez vállal kötelezettséget. Azzal is tisztában kell lenni, hogy a rákötés hiánya esetén talajterhelési díjat kell fizetni, de a mai világban érdemes a költségeket a lehető legkisebb mértékűre faragni. Tény: lesz, aki jobban fog járni, de lesz olyan is, aki rosszabbul. Kívánom, hogy okosan döntsenek!

_Okostojás_ 2013.06.19. 08:02:08

Általánosságban annyit fűznék hozzá a bejegyzéshez, hogy nagyon érdekes meghallgatás volt. A legfontosabb kérdésekre nem kaptak választ. Szinte minden kérdésre ez volt a felelet: nem tudjuk, nem a mi hatáskörünk. De akkor miért tartanak egyáltalán meghallgatásokat? Főleg úgy, hogy a felvetett problémák zöme nem új keletű volt, hanem évek óta húzódó! Ennyi idő nem volt elég arra, hogy tájékozódjanak az illetékesek?

A félreértések elkerülése végett szeretnék pontosítani néhány dolgot, ami elhangzott a gyűlésen.
A szennyvíz-csatorna fogalmai - amit azt hiszem mindenki kevert és ebből adódnak majd még problémák - a következők:
a.) Szennyvíz-tisztító mű (itt történik a szennyvíz tisztítása, ártalmatlanítása, és innen vezetik tovább általában egy élő vízfolyásba). b.) Gerincvezeték (ez gyűjti össze az ingatlanok szennyvízét és vezeti a tisztító műbe). c.) Szennyvíz bekötővezeték (ez a vezetékszakasz vezeti el a szennyvizet az ingatlanról a gerincvezetékbe. Ezt a telekhatáron belül max. 1 m-re építik ki úgy, hogy a végén egy tisztítóidomot helyeznek el). d.) Házi szennyvízhálózat (az ingatlanon keletkező szennyvíz összegyűjtését szolgáló és azt a szennyvízbekötő vezeték végpontjához továbbító szennyvízvezeték hálózat).
Meglátásom szerint a meghallgatáson a szennyvíz bekötővezeték és a házi szennyvízhálózat fogalmait keverték és egybemosták, pedig azok nagyon különböznek. Az EU-s, de más projekteknél is csak az a.), b.), és c.) pontokban felsoroltak kerülnek kivitelezésre. Minden projektnél a d.) pont az ingatlantulajdonos feladata és költsége! A Bakonybánki projekt műszaki leírását és szerződéseit nem láttam, de gondolom, ugyanaz vonatkozik rá, mint a többi hasonlóra. Tapasztalatom szerint a projektek zömében nem hogy nem a gerinc kivitelezője építi meg a házi szennyvízhálózatot, hanem egyesen megtiltják nekik. Valószínűleg azért, hogy ne keveredjen a két elkülönült kivitelezés anyag és egyéb elszámolása. Ettől persze lehet, hogy a Bánki csatornánál engedélyezik a kivitelezőnek a házi szennyvízhálózat megépítését, de külön egyedi szerződések alapján. Ismerve a nagy cégek árképzését kétséges, hogy a legoptimálisabb áron végeznék el.

Segítségül néhány műszaki követelmény a házi szennyvízhálózathoz:
• A házi szennyvízcsatorna építéséhez udvari vezetékként nem szabványos felhasználni szürke színű KA jelű lefolyócsövet és idomokat, amelyek falhoronyba, vagy padlócsatornába fektetésre gyártanak. A kivitelezést min. 110 mm átmérőjű SN 4 gyűrű merevségű (pl. KG PVC) műanyag csőből (narancssárga cső) lehet elvégezni.
• A házi szennyvízcsatorna lejtése 5‰ – 150 ‰ között lehet. A házi szennyvízcsatorna minimális takarását a fagyveszély határozza meg, legalább 60 cm javasolt.
• A házi szennyvízcsatorna épülettel párhuzamosan vezetett távolsága 1,5 m, egyéb közmű-vezetéktől min. távolsága 1 m legyen. Amennyiben a védőtávolságok nem tarthatóak, a kivitelezést fokozott körültekintéssel kell végezni, a meglévő vízvezetékre védőcsövet elhelyezni, ill. szükség esetén a csatorna mechanikai védelméről kell gondoskodni (pl. védőbetonozás).
• A házi szennyvízcsatorna alá 10 cm vastag homok ágyazatot kell készíteni, a csatornacső mellé és fölé 10 cm magasságban szintén homok visszatöltést kell alkalmazni, a csőgyártó előírásai szerint.
• A vezeték fölé erős, mély gyökérzetű növény nem ültethető.
• A házi szennyvízcsatorna iránytöréseinél, ill. 30 métert meghaladó távolságokon tisztító nyílást javasolt elhelyezni. A 90°–os iránytöréseket célszerű 2 db 45°–os ívvel megoldani.
• A házi szennyvízhálózatra csak kommunális (használati) szennyvíz köthető. Csapadék, trágyalé, meglévő szennyvíztároló, szikkasztó a házi vezetékbe nem vezethető be, ill. nem csatlakoztatható.
• Ajánlott szakemberrel, vagy szakcéggel elvégeztetni, mert a helytelenül kivitelezett házi szennyvízhálózat később rengeteg problémát okozhat.
• Feltétlenül kérjen több árajánlatot (és ezt közölje az ajánlatadókkal is), ezzel jelentős költségmegtakarítást érhet el.

Azt hiszem a meghallgatás nem érte el a célját, mivel a lakosság nem kapott kellő tájékoztatást arról, hogy nekik mindez mibe fog kerülni. Csak homályos utalást arra, hogy a generálkivitelezővel végeztessék el a házi szennyvízhálózat kivitelezését is, mert ők az anyagra jelentős árengedményt kapnak. Erősen kétlem, hogy ez lenne a jó megoldás (bár valakik biztosan jól járnának vele). Tudni kell, hogy a kisebb vállalkozások is jelentős árengedményt kapnak a csőgyártóktól egy bizonyos mennyiség felett, arról nem is beszélve, hogy a munkadíjuk jelentősen kisebb. Hozzátenném, hogy nagy valószínűséggel (szinte mindig ezt tapasztalatom) egyébként sem a fővállalkozó végezné el a munkát, hanem kiadná kisebb alvállalkozóknak jelentős fővállalkozói díj levonása után. Akkor pedig miért ne egyenesen a kisvállalkozókat bíznák meg? Ezzel mindenki jól járna. A kisvállalkozók is és a lakosság is.
Egyelőre ennyi megjegyzésem van a dologhoz, de gyanítom, hogy lesz ennek még folytatása, amint megkezdődik a kivitelezés.

F.M.J. · http://magan-galaxis.blog.hu/ 2013.06.19. 22:38:40

A fent írt bejegyzésekkel kapcsolatban néhány dolgot szükségesnek tartok hozzáfűzni.
Talán kezdjük az eredeti cikkel:
Miután neveket az írás csak a prominens személyek esetében ír, így úgy gondolom, hogy nem személyeskedés, ha a hozzászólásokat is kommentelem.
1.felszólaló: Púpos a falu…
A polgármester válasza tökéletesen kielégítő. Talán a tervező mérnökök nem azért szívták az egyetem levegőjét, hogy kitalálják a felfelé folyó szennyvizet. Bizonyára meg van tervezve a fizika ismeretes szabályainak figyelembevételével.
Következő bekezdések már hasznosabb kérdéseket fogalmaznak meg. Mi lesz a befizetésekkel? Hova lesz a csatorna bekötve? Mi legyen a régi gödörrel? Jó kérdések, bár az adott válaszokat jobban meg kellene vizsgálni. A befizetett pénzekről nem kell egy órán belül dönteni, vannak érvek azok számára, akik szeretnének önálló véleményt alkotni. A csatlakoztatás mikéntjére vonatkozó kérdés válasza sajnos elmaradt. A második kommentben Okos Tojás pontos választ adott. Bárki utána nézhet, megtehették volna a kérdezettek is. A régi gödrökkel kapcsolatban megjegyezném, hogy amennyiben az nem egy téglából hézagosan falazott pöcegödör, hanem egy szakszerűen megépített emésztő-derítő házi szennyvízkezelő, akkor óvnék annak betemetésétől. Sokan kidobták a gázbekötés alkalmával a régi kazánjaikat, majd vakarhatták a fejüket, hogy miként tovább, mert a dolgok úgy alakultak, ahogyan nem szerepeltek a prognózisokban. Erről még ráérünk gondolkodni.
Major László kérdéséből kikövetkeztethető, hogy kb. 50.000Ft van kalkulálva egy bekötésre. Ez egy reális alapár, de senki sem szavatolja. Pölöskei úr szerint „ne legyenek illúzióink”! Egyetértek. Egy mamutcég a melósain kívül még eltart egy csomó, termelésben részt nem vevő alkalmazottat. A kimutatott nyeresége valóban nem túl impozáns a költségei viszonylatában, ám ha az árbevételét a termelő dolgozókhoz viszonyítjuk, mondjuk a területi művezető szintjéig, akkor adott esetben több száz százalék is lehet a haszonkulcs. Nincsenek illúzióim. Valóban nagy rutinnal rendelkező kivitelezőkről van szó, de az szinte biztos, hogy a legdrágább megoldás még akkor is, ha a méterenként cc. 8-900 Ft-os csövet 40% kedvezménnyel veszik. Ide tartozik, hogy a kedvezmény a nagytételű vásárlásra vonatkozik. Ha egy utca összefog, és együtt veszi meg a szükséges anyagokat, megkapja a gyártótól ugyanazt a kedvezményt, mert nem rakódik rá kiskereskedelmi haszon, raktározási költség és plusz fuvardíj. Egyetértek Nagyerával. El kell gondolkodni, hogy hogyan választunk!
Polgármester urat többen megkeresték, hogy mennyi az az összeg, amit a bekötésért fizetni kell. Sajnos erre a kérdésre sem sikerült megnyugtató választ adni, de sajnálja, hogy kevesen jöttek el. Ehhez inkább nem fűznék megjegyzést, velősen megtette ezt a Bakonybánki fórum, az előttem kommentelők, és a 3. felszólaló.
Átlépve kevés apróságot, 1. felszólaló a Kisbéri buszpályaudvar kérdésében osztja meg gondolatait. Rendezne, kisajátítana, utasítja az önkormányzatokat stb. Irigylem a polgármester diplomáciai érzékét.
Átugorjuk a költségvetési összefoglalót, az új képviselők bemutatását, valamint a közigazgatás szervezeti felépítését. Valószínűleg másokat sem kötött le.
5. felszólaló a temetői illemhely lehetőségéről kérdez. A válasz némileg meglepő. Ott voltam. Felvázoltam a létesítés műszaki követelményeit a fagyveszély figyelembevételével, valamint a probléma megoldásának hozzávetőleges költségével. Senki nem beszélt se rá, se le senkit. Sokba került volna, ezért az a döntés született, hogy nem kell. Persze akire rájön a szükség, az másként gondolja, mint ahogyan annak sem könnyű, akinek vandalizmus után finanszíroznia kell a helyreállítást. Magam részéről megértem a polgármester és a testület döntését, de hogy lebeszéltük volna, arra nem emlékszem. Következett 3. felszólaló, aki szerint a fal ismét repedezik. Talán némi probléma merülhetett fel a dioptriáinak beállítása során, de elképzelhető, hogy olyan stádiumban látogatott a temetőbe, amikor az alapvakolat már felhordásra került, de a simítás még nem történt meg, így egy munkafázis felét láthatta. Nem tudom, mit szólna, ha a vasárnapi húslevesét a saját levében fürdő kopasztott csirke látványa alapján ítélnék meg, és nem a kész étel kóstolásával. Én úgy tartom, hogy ha valaki valamihez nem ért, az vagy kérdezzen, tanuljon, vagy hallgasson. Ezek után még néhány inkreatív megjegyzés, melynek végén felszólítás hangzik 1. felszólalótól, hogy a tető szép legyen! Most már azért se. Csúnya lett mindkét buszmegálló, ronda a könyvtár is, legalább illik majd a sorba. 6. felszólaló már szót sem érdemel.
7. felszólaló a Jókai utcai építkezésről kérdez. A válaszban szerepel, hogy már fát is vittek be. Nem biztos, hogy jó ötlet volt megemlíteni. Reméljük, még meg lesz ősszel is.
A továbbiakban felvetett témákkal kapcsolatban nem merültek fel bennem kérdések, fontos kérdésekre korrekt válaszok születtek.

F.M.J. · http://magan-galaxis.blog.hu/ 2013.06.19. 22:39:24

Folyt.:
Nagyera, mint első kommentelő elég erős véleményt fogalmazott meg az egész összejövetellel kapcsolatban. Sajnos nagyon nehéz lenne ellene érvelni, és a felvetett problémák sem elhanyagolandók. Csakúgy, mint az eredeti cikket, ezt sem szabad felületesen átfutni. Értékes gondolatokat feszeget. Szánjuk rá az elolvasásához szükséges időt! Sajnos azok a korábbi megbeszélések, amelyekben azok a bizonyos bekötések szerepeltek nem lettek hanganyagban rögzítve, de örömmel vennénk, ha legalább valamiféle jegyzőkönyvben lenne róla említés. Ha van ilyen, várjuk a linket, esetleg feltehető a Bánkraforgó megfelelő rovatába.

Okos Tojás a véleményét higgadtabban fogalmazta meg, de tartalmát tekintve kötelező olvasmány lehetne mindenkinek, aki a témában intézkedni akar. Alapszinten, de nagyon szakszerűen fejti ki a minimális tudnivalókat a témában. Persze ezek iskolapéldaszerű előírások, amikhez képest lehet, sőt, sokszor szükséges is eltérni. A lényeg, hogy aki a munkát végzi, az ne hallomásból, hanem szakmai ismeretek alapján hozza meg a döntéseit. Csak néhány példa.: A csatorna mélysége a fagy szempontjából körültekintő kivitelezés esetén nem lényeges, hiszen abban a víz előbb lefolyik, mint hogy megfagyhatna. Ha pedig nem homok, hanem kis szemcséjű kavicságyba fektetjük, akkor még az átfagyott vezeték is fel tud melegedni átmenetileg annyira, hogy ne keletkezzen jégréteg a cső belsejében. Ez egy fontos szempont ott, ahol olyan magas a talajvíz, mint nálunk, és még a fölött kell elérni az emésztőt. Lehet spórolni ott is, hogy az épület mellett futó vezetéket a lényegesen olcsóbb KA (kékesszürke) csövekből építjük, bár ekkor az ágyazását kell körültekintően megválasztani, pl földnedves soványbeton. Ennek a csőnek lényegesen kisebb a szilárdsága, ezért kell kissé „rásegíteni”.
A záró bekezdés pedig több ponton egybeesik mind a közvélekedéssel, mind a gazdasági, és műszaki tényekkel. A tanácsok megfogadásra ajánlottak. Már korábban kifejtettem, és Okos Tojás is erre az eredményre jutott. Csak azért, mert a generálkivitelező van megbízva a munkával, még nem biztos, hogy kint vagyunk a vízből. Rajta semmit sem lehet behajtani, mert nagy és erős. Ő maga nem sok mindent tesz hozzá a dologhoz, kiadja alvállalkozónak annyi pénzért, hogy az kénytelen legyen valamit kifelejteni, ha meg is akar élni. A polgár a szerződését a mamutcéggel köti, aki áthárít, de mire egy rosszul elvégzett munka után rend lenne, azt nem várja meg senki, hanem megcsinálja maga.

Egy építő javaslat a vezetés felé. Felületesen számítsák ki, hogy mennyi csőre, aknára, idomra, stb. lenne szükség, vegyék meg egyben, és egységáron árulják a lakosságnak. Meg lesz a 40% kedvezmény, és nem kell fizetni a mamutcég borsos haszonkulcsát sem. Ásója, lapátja mindenkinek van, szakember pedig már csak a tényleges rákötéshez kell. Így akár 20-30.000Ft-ból is ki lehet hozni az egészet! Szerintem ez kevesebb 250.000, de 50.000 Ft-nál is.
süti beállítások módosítása